Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság
Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság 43 hogy kronológiailag ez már a Grősz József ellen készülő per előkészítő - nyomozati - szakasza. Csellár István Jenő önéletrajza, 1951. május 17-i „vallomása” alapján, azaz amit kihallgatója az általa elmondottak alapján gépbe diktált: „Váckisújfalun 1911-ben születtem, anyám Lukács Mária, magyar nemzetiségű magyar állampolgár vagyok. A pálos szerzetesrend tartományfőnöke voltam, majd 1950 szeptemberében a budapesti Sziklatemplom igazgatójának neveztek ki. Kulák családból [sic!] származom, elemi iskoláimat Váckisújfalun, a gimnáziumot a váci piaristáknál végeztem, ahol 1932-ben érettségiztem. Katonai szolgálatot Debrecenben teljesítettem, mint hadapród őrmester szereltem le, és későbbi beosztásom során tábori lelkészként főhadnagyi rangban működtem. 1935-től vagyok a pálos rend tagja. Újonc éveimet a pécsi teológián végeztem, és 1940-ben Virág püspök szentelt pappá. Ebben az évben neveztek ki a budai Sziklatemplom gondnokának. Ezután Pécsen voltam újoncmester, majd 1946 februárjától a budai rendház helyettes vezetője lettem. 1948- ban, mikor az angol kém-» [sic!] Zembrzuskit kiutasították az országból, az ő megbízásából átvettem a magyarországi pálos rend vezetését. A rendben való működésem megfelelt a Horthy-féle fasiszta rendszer célkitűzéseinek. [sic!] A rend 1934-ben került vissza Magyarországra. Támogatói Serédi Jusztinián hercegprímás, gróf Zichy Gyula érsek, Peifer [Pfeiffer] Gyula horthysta államtitkár voltak. így jutott a rend a Mányoki úti többmilliós vagyonhoz és a Soltvadkerti 52 holdas szőlőgazdasághoz. Rendünk működésére befolyással bírtak Endre László nyilas államtitkár, a Zsolnay gyár tőkés tulajdonosai, és többek között gróf Somssich Eszter földbirtokos is. [sic!] A pálos rend működésében hűen kiszolgálta a Horthy-rendszert. [sic!] Templomainkban és személyes agitáción keresztül soviniszta, szovjetellenes propagandát fejtettünk ki. [sic!] Rendünk lapja a Fehér Barát uszított a Szovjetunió ellen, és a hitlerizmus mellett foglalt állást, [sic!] Az 1930-as évek végén a Sziklatemplomban ún. Szálasi-miséket tartottunk, ahova rendszeresen jártak egyenruhás nyilas csoportok. Pálosszentkúti templomunk rendszeres látogatója és tanácsadója volt Endre László nyilas államtitkár és családja, [sic!]” Az elmondottakat Csellár - a jegyzőkönyv szerint - azzal egészítette ki, hogy az adott politikai légkörben és erkölcsi feltételek között nevelkedő 4 4 [sic!] beszúrással jelöljük azokat a szövegbeli fordulatokat, amelyek nagy valószínűséggel nem a vallomástevőtől, hanem kihallgatójától származnak. A titkosrendőrség ekkoriban szinte mindenkit imperialista (vagy titóista) kémnek tekintett, akinek akár korábban, akár aktuálisan külföldi kapcsolatai voltak. Lengyelek esetében az „angol kém” verziónak az volt a tárgyi alapja, hogy a világháború alatti lengyelhoni ellenállási mozgalom a tízezernyi magyarországi lengyel menekült közé elvegyülve építette ki és tartotta fenn egyik kommunikációs csatornáját a Londonban működő - akkor a nagyhatalmak szövetségesének tekintett - lengyel emigráns kormánnyal, a háborús magyar kormányzati adminisztráció „csendes szemhunyása” mellett. Az akkori antifasiszta szövetségi „érdem” a hidegháború időszakában szovjet- és „népi demokrácia” ellenes machinációvá minősült át.
