Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság

44 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) pálosok lettek szovjetellenessé és demokráciaellenessé. így vált - az amal- gámozási rutin alapján - orosz gyilkossá Vezér Ferenc is, aki 1944 végén került Pálosszentkútra. Az életrajzban szó esik még illegális valutaügyletek­ről, arról, hogy Zembrzuski szoros kapcsolatban volt a Vatikánnal, és 1950 januárjában az ő közbenjárására a pápa P. Vezér Ferenc, Bolyós Ákos és Csellár István Jenő részére különleges áldást küldött. Fontos személyes vonatkozása Csellár életének, hogy a Vatikánban P. Mihály találkozott Endrédy Vendellel, a ciszterci apáttal, így személyesen ismerkedett meg vele Csellár István Jenő.5 A szerzetesek társadalomba való beilleszkedését, az egyházzal való to­vábbi kapcsolattartást „hamis” igazolványok kiállításával oldották meg a rendek. Ezek azt dokumentálták, hogy az igazolvány tulajdonosa nem áll egyházi fegyelmi alatt, ezért papi teendőit elláthatta. Több szerzetesrendnél előfordult, hogy a határon túlra, Nyugatra akartak kijuttatni fiatal szerzete­seket, hogy a rend továbbélését biztosítsák. Csellár István Jenő három pálos szerzetes - Bolvári, Rauch, Vincze - disszidálását szervezte meg, de az meghiúsult, a három szerzetest elfogták. Csellár rendtársait folyamato­san tájékoztatta a rendfőnöki értekezletekről, biztatta őket a rend javainak, dokumentumainak elrejtésére. Legfőbb gondja az illegalitásra való gyors és eredményes felkészülés volt. Páter Vezér Ferenc számára - közvetítőkön keresztül - a Vatikán kínálta fel az oda való menekülést,6 * de ő ezt nem vállalta. Immár itthon is illegalitásba kényszerült. Rejtőzködésében rendje és hívek egyaránt segítségére voltak. A pálosok az emigrációba kényszerült tartományfőnök Zembrzuski segítségével tartottak kapcsolatot a Vatikán­nal, így kellő anyagi támogatást szereztek az illegalitás nehézségeinek le­győzéséhez, a további fennmaradáshoz.? Ma is keressük a magyarázatot arra, hogyan vészelték át a szétszóratással kezdődő időszakot az adminisztratív eszközökkel megbéní­tott szerzetesrendek. Csellár István Jenő 1951. május 2-i vallomása segíti ennek megértését. Eszerint 1949 májusában jöttek össze valamennyi szer­zetesrend főnökei első ízben. Ezen megjelent Endrédy Vendel, Dr. Sárközi Pál, Sík Sándor és más tanító rendek főnöke, valamint a püspöki kar részé­ről kijelölt 3 püspök. Itt határozták el a rendfőnökök munkájának össze­hangolását. A rendfőnöki értekezletek célja már a megindulásnál az volt, hogy az egyház és az állam között létrejött megegyezés következtében előál­ló ellehetetlenülés közepette is összetartsák, segítsék rendtársaikat, és az értekezleteken tájékozódjanak az állam és az egyház között folyó tárgyalá­sokról. Az első összejöveteleket az angolkisasszonyok váci utcai helyiségé­ben tartották 1949. május és június havában. Itt kapták a rendfőnökök az első központi utasítást, mely szerint jogosultak voltak arra, hogy a rendta­gokat a szegénység fogadalma alól felmenthetik. Amennyiben a szerzete­seknek illegálisan kell élniük és civil állást vállalnak, úgy annak jövedelmét felvehessék, és maguknál tarthassák. Ezeken az értekezleteken szervezett formában fogalmazták meg, hogy a szerzetesek állami állást ne vállaljanak, 5 ÁBTL. V-105751/1 20-22. Ld. még: Egy fogoly apát feljegyzései. Endrédy Vendel zirci apát feljegyzései az ÁVH börtönében. Sajtó alá rend.: Cúthné Gyóni Eszter. Bp., 2013. (továbbiakban: Endrédy, 2013.) 126-127. p. 6 Endrédy, 2013.169. p. ? ÁBTL. V-105751/1.

Next

/
Thumbnails
Contents