Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság

Történelmi hálózatok.

Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság

Bertalan Péter

I. Bevezetés. Rendfőnökök közötti perszonális hálózati kapcsolatok

A világtörténelem színpadán időtől és tértől független hálózatok küzdelme zajlik. A történelmi hálózatok két aktorának, a Magyar Pálos Rend és az állambiztonság küzdelmének egy fontos pillanatát kísérli meg korabeli dokumentumok alapján következetesen érvényesített forráskritikával rekonstruálni ez a közlemény.1

A pálos rend másfél évszázados hiányt követően a lengyel pálosok segítségével éledt újjá. A rend központja a lengyelországi Czestochowa volt. Történetünk idején a magyar rendtartomány vezetője Páter Zembrzuski Mihály (P. Mihály). Róla a magyar politikai rendőrség - akkor még ÁVO - az alábbiakat rögzítette 1948. június 14-én: „A pálosok demokráciaellenes megnyilvánulásai és a folyó hó sziklakápolnai tüntetéssel kapcsolatban megállapítottuk a következőket: a rend magyarországi vezetője, P. Mihály született: Szyputka, 1908., lakik: Szent Gellért kápolna Szt. Gellért rkp. i/b., a KEOKH adatai szerint lengyel állampolgár.”2 Zembrzuski Mihály pátert rendjének tagjaival együtt gyanúsították demokráciaellenes tevékenységgel, azzal is megtoldva, hogy másokat - úgymond - orosz katonák meggyilkolására buzdítottak. A jelentés szerint ez okból mentek 1947. május 13-án az orosz NKVD és a magyar rendőrség detektívjei a pálosszent- kúti rendházba, ahol kihallgatván a rendház összes tagját, többeket őrizetbe vettek. Ezek között olvasható Vezér Ferenc páter neve is, aki a rend általános főnökét, a Lengyelországból vizitációra érkezett P. Markiewiczet kísérte. Itt kerül szóba az orosz katonák meggyilkolása, s vele együtt Vezér Ferenc 1945. évi internálása. A jelentés azon kitétele, mely szerint „a pálosok beszédeikben élesen demokráciaellenes hangot ütöttek meg, [...] [és hogyj a Sziklakápolnában néhány ilyen hangvételű tüntetés történt”,3 visz- szamenőleg magyarázhatja, hogy P. Mihály igyekezett köddé válni, s idővel - alighanem illegálisan - visszatért lengyel földre, s onnét hasonlóképpen folytatta útját a Vatikánba.

A P. Mihályt követő magyar rendfőnökről, Csellár István Jenőről 1951. március 23-tól bukkanunk AVH-s feljegyzésekre, s három nappal ezután, március 26-án már őrizetbe is vették. Vallomásai és a róla készült kihallgatói feljegyzések egyaránt magukon viselik az ún. amalgám-módszer jegyeit. Ez megnehezíti ugyan a ténylegesen történtek rekonstruálását, a kutatói gondok szemléltetésére mégis érdemes idézni belőlük. Figyelembe veendő,

1 Jelen közlemény bővebb kifejtését további forrásokkal alátámasztva ld.: Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme. Hálózatok szorításában. Bp., 2015.

2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, (továbbiakban: ÁBTL.) 3.1.9. V— 105751/1- 30. p.

3 ÁBTL. 3.1.9. V-105751/1 31-33- P-