Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

90

Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017)

„határtalan részegeskedése s ebből származott sok hibái miatt lecsapatott, mikor is számos gyermekeit világgá bocsátván katholikussá282 * * * * * 288 lett2®3 s Fejérvárt a püspöki pinczék kulcsárává tették kérelme folytán, de hamar észrevették, hogy kecskére bízták a káposztát - elcsapták s nyomorba halt meg.”28*

Életéről, haláláról, gyermekei sorsáról csakúgy, ahogy későbbi népköltészet iránti érdeklődéséről ennél több adatunk nincsen.

III. Összegzés

A korábban bemutatott, Ürmösi Sándorral kapcsolatba hozható források egy ellentmondásos ember egymás mellett, párhuzamosan létező élettörténeteibe és azok létrejöttébe segítenek bepillantást nyújtani. A források természetéből adódóan egyik nézőpontot sem ismerhetjük meg teljességében, de valamelyest segítenek eligazodni a korszakban, és ha töredékesen is, de választ kínálnak az Ürmösi Sándorral kapcsolatban felmerülő kérdésekre is.

282 Párhuzamként felvethető Székely Mózes, püspökhelyettes fiának áttérése. Úgy vélem, hogy Ürmösi Sándor áttérésében is nagy szerepet játszott egy rosszul értelmezett bosszú, annak a hite, hogy valaki másra kell haragudnia papi hivatala elvesztése miatt, mint magára. Kriza János egy Péterfi Sándorhoz írt levelében a következőt írja

erről Székely Mózes fia kapcsán: „Székely Albert is átálla a r. katholika vallásra tehát egy második nagy matadorunknak a fia. Ennek számtalan sok családi, és psychologiai okait tudnám előadni, hogy mikép fejlődhetett a dolog ide, de nem lehet

e szűk téren. Elég az, hogy elvetemedett ember volt sok tekintetben - pazarló, rakva adóssággal - továbbá sértve érezte az ambitióját, hogy eleibe vágtak osztálytársai Pap Mósi és Nagy Lajos - azután a mostani két káplán Ferencz Jósef és Buzogány - Ezzel akarta megbosszulni Statusunkat - utoljára prédikálván nemrég templomunkban, csúful kiprédikálá a kolosvári papságot, főleg a káplánokat - s ezért meg akarván dorgálni a consistorium, ő azzal akart minket megbosszulni és vagdalni, hogy átálla ünnepélyesen. Léha, könnyelmű, lelkiesméretlen ember.” Kriza János Péterfi Sándornak. Kolozsvár, 1856. október 18. - MUEKvGyLt. Kriza János levelezése. A

levélben említett Pap Mózes és Nagy Lajos kolozsvári kollégiumi tanárok és Kriza

János gyűjtői lettek. Buzogány Áron utóbb ügyvédi pályára lépett. Ferencz József Kriza halála után a következő unitárius püspök lett. Székely Mózest - úgy beszélték - többek között fia katolizálása miatt sem választották meg püspöknek. Miután 1861- ben Kriza János lett a püspök, Székely Mózes nem sokkal később váratlanul elhunyt. (Úgy tartották, hogy a mellőzöttségbe, vagy az ebben való hitébe halt volna bele.)

288 Erről nem tudunk semmit. Lehetséges, hogy a későbbi évek UP irataiban szó van róla, de ennek is kevés az esélye. (Az 1868-as év volt az utolsó, amit ennek a tanulmánynak az elkészítéséhez még áttekintettem.) Meg lehetne próbálni megnézni a gyulafehérvári katolikus anyakönyvekben, ha benne szerepel az áttértek jegyzéke ebből az időszakból. De egyáltalán nem biztos, hogy ott tért át. Valamekkora esély arra is lehet, hogy valamelyik településen említik az unitárius összeírások, mint áttértet. Ezeket bár egyházkörre lebontva minden évben felküldték Kolozsvárra, az UP Iratokban csak nagyon ritkán fordulnak elő. S mivel azt sem tudjuk, melyik évben és melyik településen történhetett az áttérés, így ennek felkutatása is elég nehézkesnek tűnik. Emellett ezekben az áttérésekben a lelkésztől függött, hogy név szerint küldte-e fel az áttérteket, vagy csupán számadatot szerepeltetett.

2S4 Ld. Büntetések Jegyzőkönyve 90. sz. - MUEKvGyLt.