Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 73 beszél.* 186 Harmadrészt jól látható az is, hogy Kriza figyelmébe kiváló adatközlőként egy feltehetően írni-olvasni tudó polgárt ajánl, ami valószínűleg nem Ürmösi rossz választását (kvázi rossz gyűjtő voltát), hanem a korszakban megfelelő adatközlőnek tartott személyek a 20. századi elmélethez képest sokkal tágabh körét mutatja. Ürmösi helyzete szeptember közepén válik igazán tarthatatlanná, amikor a tordátfalviak Szent Mihály nap közeledtével a püspökhöz fordulnak az egyházi vezetőség és Ürmösi ígéretét számon kérve.186 Árkosi Dénes a tordátfalvi követek útra indulásával egy időben a következő levelet küldi Krizához: „Bédőlt, mit régolta sejtettünk [...] egy emberünknek lelkem örök fájdalmára olysok küzdésem daczára ideiglenesen kívül kell esni az akól kerítésen, mivel legújabb tapasztalatom szerint legkissebb kilátásunk sem lehet ahoz, hogy ezen tudvalevő szerencsétlen embert Csehédfalván vagy Környékünkbe bárholis elhelyezzük - holott én ezt magáért a szánandó emberért, és még szánandóbb családjáért, de az általam igen tisztelt érdemes báttyáértis kivinni lelkem minden erejével törekedtem.”18? Az esperes biztosra véve Ürmösi tordátfalvi kényszerű távozását, már csupán amiatt aggódik (s levele hátralévő részében azon gondolkodik), hogy „a maholnap beálló téltűz idejére hová hajtja le fejét a szerencsétlen, - mert báttyának a hasonlithatlan jotestvérnek van ugyan itt közel egy jósszága, de a mint közelebbről emlitém az ebbe lakó zsellérrel ezen szerencsétlen ember nem régen véres csatát vívott, s ha oda menekülneis véres demonstratiora számíthatna”.188 Úgy véli, hogy a Kriza által is javasolt megoldás volna ebben a helyzetben a legjobb: vagyis, ha Ürmösi jogfenntartás mellett lemondana a papságról (így a közeljövőben még lehetősége volna lelkészként állomást kapni), s bizakodni abban, hogy Ürmösi Sámuel, az összehasonlíthatatlan jó testvér a szerencsétlen Ürmösi Sándor és nyomorú családja segítségére siet. Ürmösi Sándor még ekkor is úgy véli, hogy a feltételeket ő szabhatja meg: „ezennel kijelentem, hogy a jövő Sz. György napon túl rendelkezhetik azon ecclésiával, melyben én akkor létezni fogok, télire hogy költözzem sem kedvem sem akaratom - [?] Tordátfalvi követek hajlandók Sz. György nap[-] bé várni, ha püspökileg biztositatnak azon jogra hogy Szent György napján szobádon választhatnak papot”.189 Hogy ezután pontosan mi történt, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy az eklézsia nem kapott szabad választási jogot (de egy olyan személyt190 ne188 Hogy ez mennyire jelent tényleges közös munkát, közös gondolkodást, arra majd az összegzésben fogok kitérni. 186 A tordátfalviak Kriza Jánosnak. Tordátfalva, 1862. szeptember 17. l8? Árkosi Dénes Kriza Jánosnak. Rava, 1862. szeptember 17. 188 Árkosi Dénes Kriza Jánosnak. Rava, 1862. szeptember 17. 189 Ürmösi Sándor Kriza Jánosnak. Tordátfalva, 1862. szeptember 19. '9° A derzsi segédpap, Inczefi Dénes került Tordátfalvára, akit korábban is, s ezután is mindenki megelégedéssel emlegetett. Tiz évig, 1872-ig lesz Tordátfalván pap, majd visszakerül Székelyderzsre, ahol apja halála után őt választják meg lelkészüknek. A sokszor kért Győrfi Sándor, szentháromsági lelkész neve is felmerült, de neki status ratioból (magasabb egyházi érdeke miatt) Szentháromságon kellett maradnia. „A Szháromsági Ekklésia hívei darázs természetű emberek [...] a környékünkben ennél kényesebb heljzetü papság nincsen, a Catholicusaknak alapítványok van, hogy akiket
