Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 67 Ürmösi Sándor ur több oldalú Gyengéjit föl födőzni, mi kissebbségére válhatna”,^0 de ismételten kérik a választási eredmény megsemmisítését és finoman jelzik azt is, hogy miért nem óhajtják a továbbiakban Ürmösi Sándort lelkészüknek. „Egy oly Lelkész rendelését [kérik], ki Lelkész hordozva kötelességit vezetni tudná a Tudomány és művelcség ösvényén a népet, itt [ti. Ürmösi Sándornál] mind ezek hiányoznak”«1 és kijelentik, hogy a kepét a továbbiakban nem hajlandók fizetni a számára. Feltehetően lehetett valamilyen hatása a levelüknek, mivel Árkosi Dénes következő, a püspökhelyetteshez írt levelében már a szentháromsági pappal való csere ellen foglal állást.«2 Végül Székely Mózes püspökhelyettes a választást helybenhagyja.«3 Az eklézsia ezután másfél évig hallgat, s csak i860 februáijában kéri újra lelkésze elmozdítását. Ekkor még úgy tűnik, hogy Ürmösi Sándorral megegyezve törekednek arra, hogy Tordátfalvára új papot (és új tanítót«“*) nyerhessenek. Kizárólag az ekkor írt levelükben történik utalás arra, hogy a pap leánytestvérei idézték volna elő a közösség és a lelkész közötti súrlódásokat^ Hogy azonban az elhelyezés oka mennyire nem a lánytestvérek viselkedése volt, jelzi, hogy Árkosi Dénes Székely Mózeshez írt levelében kétszer is kihangsúlyozza, hogy Ürmösi Sándort csak messze lévő egyház- községbe van esélyük elhelyezni. „Csekély nézetem szerént jónak látnám tehát, hogy ha tőllűnk távol valamelyik környékbe lenne oly Pap, kinek viszont Status érdekből mozdulnia kellene, cseréltetnék fel Ürmösi Sándorral, mely cserét a Tordátfalvi Eklézsiais ide zárt nyilatkozata szerént elvállalni kőteleztetnék, de ismétlem hogy ezenn cserés Eklézsiának tőllűnk távol kellene esni, mert itt és Maroskörbe Ürmösi Sándor sokkal jegyesebb és ismeretesebb, mintsem részéről a csere sikerüljön.”«6 Pár hónappal később Árkosi Dénes a béke helyreállítását a pap és a falu között lehetet'5° 30 tordátfalvi Székely Mózesnek. Tordátfalva, 1858. október 25. ‘51 30 tordátfalvi Székely Mózesnek. Tordátfalva, 1858. október 25. ■52 Árkosi Dénes Székely Mózesnek. Rava, 1858. október 29. A szentháromsági pap Győrfi Sándor (maga is Kriza-gyűjtő), aki Ürmösi Sándor kisadorjáni ügyködése nyomán került Ürmösi Sámuel után apja mellé Szentháromságra papnak. Róla folyamatosan úgy nyilatkozik a tordátfalvi eklézsia, mint akit szívesen elfogadna papjának. '53 Székely Mózes püspökhelyettesi leirata. Kolozsvár, 1858. november 3. '54 Utóbb a tanító elhelyezéséről nem esik szó, valószínűleg vele sikerült kibékíteni a falut. Derzsi József tanító majd 1874-ben innen, Tordátfalváról kéri a nyugalomba helyezését. '55 A tordátfalviak Árkosi Dénesnek. Tordátfalva, i860.' február 28. A konfliktus kirobbanásának és Ürmösi elhelyezésének okát a lánytestvérek viselkedésével magyarázza: Kiss, 1971. 9. p. Véleményem szerint ez a narratíva inkább a megszépített múlt igényéből, mint konkrét források ismeretén alapuló kutatásából származik. Az eklézsia jegyzőkönyvében csupán annyi utalást találunk erre, hogy „a két egyházi szóiga, főleg azoknak nejei közt figyelmet alig érdemlő okból ellenségeskedés támadt, mi bántja az Ekklát, és annak békéjét”, ez azonban feltehetően elenyészett, mivel a következő években nem került be a jegyzőkönyvekbe. A tanító felesége Ürmösi Sándor egyik lánytestvére. Vö. Számadó Protocollum (i860. 1. kérdésre adott felelet) o.n. - TUEkLt. ‘56 Árkosi Dénes Székely Mózesnek. Rava, i860, március 27. (Kiemelés tőlem. - Sz. A.)
