Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 65 »akár kit mást, csak Ürmösi Sándort nem«.”«8 1867-ben újra felmerült annak lehetősége, hogy Ürmösit Bözödújfalura helyezzék, azonban a falu a hat évvel korábbihoz hasonló határozottsággal tiltakozott ez ellen. Árkosi Dénes a püspökhöz írt levelében a faluban tapasztalható általános lehan- goltságról számol be, amelynek fő oka abban „rejlik, hogy nekik - a mint magukat kifejezték - még soha sem volt Jézusi szellemmel áthatott Papjuk, hanem mind«’ részegesek voltak; e pedig abból eredeti, hogy mü ajánlottuk nekik azon egyéneket, kiknek nevei élőnkbe adódtak. - Az Ürmösi Sándor szerencsétlen barátom neve megemlítésére egyenesen kinyilatkoztatták, hogy ezzel már egyszer próbáltak, ismerik, s nem kell. Jól tudják hogy nem sok joguk van válogatni az egyénekben, de mégis - ha lehetne - oly Papot szeretnének, a ki - ha lehet - papis legyen, de még leginkább emberis legyen.”* 140 Ürmösi Sándor pálinkaszeretete tehát már ekkor határozottan jelen lehetett, ami akkora problémát még nem okozott, hogy panaszlevelet fogalmazzanak a hívek, de annyira meghatározó mégis volt, hogy a falu a lelkész újraválasztásától mereven elzárkózzon. 7. Tordátfalva (1856. április 24. — 1862. szeptember 29.) A 80 esztendős, ekkor már 53 éve papi szolgálatot ellátó Ürmösi József 1855. októberi levelében kéri, hogy „testi gyengesülése” miatt bözödújfalusi lelkész fiát, Ürmösi Sándort a papi bér kétharmadára segédlelkésszé nevezzék ki. Tájékoztatja arról is az esperest, hogy az eklézsia támogatja a kérést, s hogy a segédlelkész lakóhelyét is megoldanák: Ürmösi Sándor nem - mint pár évvel korábban - a lelkész apjával lakna, hanem a papi házon kívül, amit édesapja fizetne.141 A pontos időpontját nem tudjuk, de valamikor 1856-ban142 * * * * * teljesül az apa kívánsága, feltehetően akkor, amikor Ürmösi Sándor számára letelik a kánon által meghatározott három év148 Bözödújfaluban. >38 Árkosi Dénes Kriza Jánosnak. Fiatfalva, 1861. november 29. «9 Önállóságuk óta három papjuk volt: Ürmösi Sándor (1853-56), Hegyi Pál (1856-63) és Nagy Mózes (1863-67), valamennyi ellen a legfőbb panasz a részegességük miatt érkezett. Nagy Mózes szintén gyűjtője volt Krizának. Geréb Zsigmond Hegyi Pálról valami miatt nem tud, de a bözödújfalusi jegyzőkönyvben 1861-ben Hegyi Pált nevezik meg lelkésznek. Vö. Presbiteri jegyzőkönyv, Bözödújfalu. - EUEkLt. o.n. 140 Árkosi Dénes és Ádám Domokos Kriza Jánosnak. Bözöd, 1867. június 12. •4> Ürmösi József Árkosi Mihálynak. Tordátfalva, 1855. október 27. 142 Geréb Zsigmond sem ad meg pontos időpontot sem Bözödújfalunál, sem Tordátfalvánál; csupán az 1856-os évet jelöli meg. Ld. Geréb, 1943.142., 192. p. '43 Az egyházi szabályozás szerint 3 évnél hamarabb csak abban az esetben lehet valakit továbbrendelni egy egyházközségből, ha azt az egyház érdeke (status ratio) mindenképp úgy kívánja, illetve ha az illető személy (vagy egy másik egyházközség) vállalja, hogy bizonyos költségeket (pl. amit az elszállítása okozott) megtérít annak az egyházközségnek, ahonnan idő előtt elmegy, s ezért annak újra költséget jelent egy másik pap elhozatala. Vö.: Az Unitárius vallás közönség Egyházi Törvényei. 465. Canon. - MUEKvGyLt. Ezt tehát csak nagyon ritka és kivételes esetekben szokták megengedni, így feltehetően 1856 májusáig Ürmösi Sándornak is Bözödújfaluban
