Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
62 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) közepén a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában volt megtalálható, mivel Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájához felhasználta azt,12? s hogy valamikor (feltehetően) a 19. század végén egy másolat is készült róla.122 * * * * * 128 129 130 Azonban nem tudjuk, pontosan milyen tervei voltak vele Ürmösinek; kitől várta ezek megvalósítását; ki, milyen célból másolta le azt és tervezte-e az illető esetleg később a munka kiadását; hogyan került, kinek a kérésére a mű az unitárius kollégium könyvtárába. A mű részletei nyomtatásban Orbán Balázs munkája mellett12? a Vasárnapi Újságban«° és a Vadrózsák második kötetében«1 jelentek meg. Hogy a korban mennyire fogadták el ezt történeti munkának, ennek megítélése feltehetően változó lehetett. Orbán Balázs azzal, hogy felhasználta, a maga és munkája számára az írást hasznosnak ismerte el. Ezzel szemben, amikor öt évvel később, 1873-ban a Vasárnapi Újságban megjelent a mű, a Keresztény Magvetőben kifogást emeltek az ellen, hogy az mint történeti adalék látott napvilágot, holott az Ürmösi által leírtak - véli az ismeretlen szerző - „nem egyebek puszta mesénél”, s figyelmébe ajánlja a dolgozatot közlő -á -r-nek Kőváry László munkáit.«2 De hogy Ürmösi Sándor nem ilyen jövőt szánt munkájának, hogy a bözödújfalusi szombatosok leírását nem csupán a maga, vagy néhány ba- rátja-ismerőse, esetleg a kolozsvári unitárius könyvtár számára készítette el, azt leghatározottabban a dolgozat (sehol sem publikált‘33) bevezető oldalai mutatják. „Erdéllyország kis hazánkról, nem akarok statistikát, sem pedig történészetet Írni. - magos és dús szellemű férfiak adtak már annak kezdeményt - s éppen midőn annak csak is kezdeményénél vannak, Írok nekik appróságos jegyzeteket, ujakot és régieket, mellyekről tudnak ugyan any- nyit, mint igékről lehet tudni; de igen is keveset testesülésükről. - Még sok 122 Vő.: „Ez ismertetést a sokáig közöttök élt Ürmösi Sándornak »Szombatosok« czimü kéziratban a kolozsvári unitárius collegium könyvtárában meglevő - munkájának felhasználásával állitám egybe.” 128 Az eredeti példány: Vö.: Kolozsvári Akadémiai Könyvtár [Biblioteca Academiei Románé, Filiala Cluj-Napoca] (továbbiakban: KvAKt.) Ms.U. 1593.; másolata: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára (továbbiakban: MTAKK.) írod. 4r. 396. 129 Bár Orbán Balázs egyértelműen felhasználta Ürmösi Sándor írását, a könyvtárban talált szöveget átalakította, így az tulajdonképpen nem tekinthető az Ürmösi-mű közlésének. 130 _á -r [Szász károly ?]: Az erdélyi székely szombatosok. - Adalék a hazai történethez. In: Vasárnapi Újság, 1873.14. sz. 167-168., 15. sz. 175-176., 16. sz. 190- 191., 17. sz. 202-203., 18. sz. 214-215. p. A cikksorozat szerzője két helyen jelzi, hogy az írások Ürmösi Sándor művén alapulnak: az utolsó előtti közlemény 202. oldalán azt írja, hogy a jegyzetek, amelyeket felhasznált 1855-ben készültek, az utolsó közleményt pedig az „Ürmösi Sándor dolgozata után” megjegyzéssel záija. *3* Kriza JÁNOS: Vadrózsák. Erdélyi néphagyományok. Második köt. Szerk.: Olosz Katalin. Kolozsvár, 2013. (továbbiakban: Kriza, 2013.) 597-610. p. 182 Különfélék. Az erdélyi székely szombatosok... In: Keresztény Magvető, 1873. 2. sz. 201. p. ■33 Olosz Katalin munkájában röviden összefoglalja ezt a bevezető részt, de teljes terjedelmében ő sem közli: Kriza, 2013. 597-598. p.
