Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 61 faluban. 1766-ban Kőrispataknak a filiájával együtt 134 unitárius lakosa van.121 Az 1850-es népszámlálás Bözödújfalun 138 unitáriust említ,122 ezzel a legkisebb Keresztúr széki egyházközségek egyike. 1868-ra az unitáriusok száma csupán 2 fővel nőtt.123 * * Ebből az időszakból sincs szinte semmilyen információnk arról, hogy Ürmösi Sándor milyen lelkésze volt eklézsiájának. A presbiteri jegyzőkönyvben ezekben az években csupán az iskolába járó gyerekek arányából lehetne valamilyen következtetést a tanítás minőségére vonatkozóan levonni, de ezt nehezíti az adatok hiányossága. Míg 1853 nyaráról azt írják, hogy nem volt nyári iskola, mivel nem volt tanító,12“* addig 1854-ben rendben találták az iskolát, abba 20 gyermek járt. 1855-ben és a következő évben azonban hiányoznak az iskolára vonatkozó adatok a jegyzőkönyvből.123 Ha tanítói / lelkészi működéséről nincs is adatunk, de szerencsére íróként / gyűjtőként éppen ezekből az évekből maradtak fenn munkái. Az Egy szomorú éjszaka 1855-ből Junius 20-ról a Székelly földön Bözödön és Újfaluban című írása 1855-ben Marosvásárhelyen Kali Simonnál jelent meg nyomtatásban. Ezt a 15 oldalas írást, amely egy a címben jelzett időpontban bekövetkezett jégverést ír le, önálló füzetként is kinyomtatták. Érdekes a néprajzi gyűjtést is végző Ürmösi reakciója az emberalakú felhőből érkező természeti csapásra. A felhő öt napig látszott az égen, mialatt az emberek „naponként mind inkább beszéltek a jelek jelentékenységéről; mindégyre csoportoltak az emberek; a mezei munkások nyugidejeken, annak szemlélésén s abból tett jövendöléseken mulattak; - és nagyokat sóhajtottak. - Egy vén asszony mondá a bámészkodók közt álva, hogy nem jó következik mert a majó[r]ságok különösen viselik magokot. - Nem szidtam le, de mosollyogva mondám, hogy nem csuda, mert az aratást várjuk, s addig keveset kapnak enniek.”126 Ürmösinek ebben a rövid írásában a jelenség leírása mellett az is nyomon követhető, ahogy az elbeszélő lelkész babonás néppel szembeni kívülállása megszűnik, s fokozatosan azonosul a falubeliek véleményével, míg a jelenséget természetfeletti „égi büntetésként” azonosítja, és munkája utolsó mondataiban a máshol élők segítségét kéri a falujában bajba jutott emberek számára. Szintén 1855-ben keletkezett A Székelly magyar Szombatosok Erdéllyben. Jegyzékül A honi Történészeihez című műve, amely egy hosz- szabb, 121 oldalas, kéziratban maradt munka. Feltehetően ezt is kiadásra szánhatta, erre vall a rendbeszedett, javítások nélküli, összefűzött kézirat jellege. Az írás sorsáról csupán annyit tudunk, hogy az már az 1860-as évek Lóránt, erdőszentgyörgyi unitárius lelkésznek. Az iratanyag másik fele a MUEKvGyLt-ban található, szintén rendezetlen állapotban. 121 MatkÓ, 1907. 44-45. p. 122 Népszámlálás, 1850.138-139. p., 60. sz. táblázat. Mellettük 239 római katolikus, 224 görögkatolikus, 107 református és 8 izraelita élt. 123 Az unitáriusok név és lélekszám szerinti összeírása II. 45-48. p. - MUEKvGyLt. 12i Ez nem is igazán érthető, hiszen májusra oda kellett érkeznie Ürmösi Sándornak. Ennek ellenére lehetséges, hogy mégis később foglalta el állomáshelyét. 125 Presbiteri jegyzőkönyv, Bözödújfalu. - Erdőszentgyörgyi Unitárius Egyházközség Levéltára (továbbiakban: EUEkLt.) o.n. 126 ÜRMÖSY Sándor: Egy szomorú éjszaka 1855-ből Junius 20-ról a Székelly földön Bözödön és Újfaluban. Marosvásárhely, 1855.11. p.
