Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

50

Egyháztörténeti S2emle XVIII/3 (2017)

A közben eltelt hónapokban különböző levelek sora érkezik az espereshez, illetve a püspökhöz. Ezekben Ürmösi Sándor mellett, Ürmösi Sámuel ellen és utóbbi mellett is megszólalnak az emberek.54 Mindeközben Ürmösi Sámuel is felveti, hogy pert indít Ürmösi Sándor ellen.54 55

Ürmösi Sámuel ekkor 16. éve van Szentháromságon, s eddig nem volt semmi panasz ellene. Vagyis - ahogy Farkas György megfogalmazza - „addig, mig Ürmösi Sándor K Adorjánba nem jővén a rósz magot einem hintette, s felnem nevelte”.56 57 Ürmösi Sámuel és a mellette kiálló néhány hallgatójának leveleit olvasva egy becsületes, derék pap alakja bontakozik ki előttünk, akinek ebben a Vadad méretű, kicsi egyházközségben családos emberként csupán kuporgatással és jó gazdálkodással sikerült valamekkora vagyonra is szert tennie: vásárolt egy kicsike telket, azon elkezdett építeni egy házat, a papi telekre számos gyümölcsfát ültetett, borjazó szarvasmarhája, csikózó lova, majorsága van, méhészkedik.5? Vagyis csupa olyan ingó és ingatlan javakkal bír, amelyeket másik állomáshelyre való elhelyezése esetén nem tud magával vinni. Ez teszi különösen kilátástalanná számára a vádak újra- és újraéledése. Az ellene hozott vádakból legfeljebb annyi következtetést lehet levonni, hogy Ürmösi Sándor hatásosabban (tehát Ürmösi Sámuel egyszerűbben, talán valóban unalmasabban) prédikált, s ezért szerepel mindannyiszor első helyen az „unalomba jött” lelkész, akinek prédikációira senki sem megy. Az összes többi vádon a Farkas György által is jelzett erőlködés érződik.

Azonban hiába abszurdak a vádak, és hiába nem ad hitelt azoknak magasabb szinten senki, aki a mozdítást elrendelhetné, a felgerjesztett indulatok nem csillapodnak. Ehhez nagymértékben hozzájárulhat Ürmösi Sándor is, aki továbbra sem szűnik különböző módokon a pap ellen hangolni az

54 A szentháromságiak Ürmösi Sámuel ellen, 1847. február 13., kisadorjániak Ürmösi Sámuel ellen, 1847. február 19., A szentháromságiak újabb panaszos levele esketésekkel, 1847. február 27. (Farkas György a levélre rájegyzi, hogy ezt már nem is terjeszti fel a püspöknek, mivel nem megfelelő formában folynak az esketések, s az is bebizonyosodik közben, hogy az aláírást gyűjtők (kényszerítők) azokat, akik aláírásukat visszavonják, 5 ezüst forint fizetésére kötelezik.); A szentháromságiak Ürmösi Sándor mellett, 1847. március 4., A kisadorjániak Ürmösi Sándor mellett, 1847. március 6., A szentháromságiak Ürmösi Sámuel mellett, 1847. március 15. (érkezett), kisadorjániak Ürmösi Sámuel mellett, 1847. március 6., A szentháromságiak Ürmösi Sámuel ellen a püspöknek, 1847. március 10. (érk.), április 8.(érk.)

55 Feltehetően ez végül nem következett be. A kezdeti esketések szövegei (amelyben Ürmösi Sándor szervezkedő szerepéről vallottak a kisadorjániak): szentháromsági Bereczky Sigmond, marosszéki hites táblabíró előtt tett tanúbizonyságok az 1846. november 21-i eseményekről, é.n. - MUEKvGyLt. UP Iratok, 1847. A perindításról: Ürmösi Sámuel Székely Sándornak. Szentháromság, 1847. április 3.

56 Farkas György Székely Sándornak. Szentgerice, 1847. április 4.

57 Ürmösi Sámuellel kapcsolatban vö. Farkas György Székely Sándornak. Szentgerice, 1847. március 14., április 4., Ürmösi Sámuel Székely Sándornak. Szentháromság, 1847. március 13., április 3., Ürmösi Sámuel Farkas Györgynek. Szentháromság, 1847. április 4., A szentháromságiak Ürmösi Sámuel mellett. (Érk.: 1847. március 15.); összefoglalóan a püspök levele: Székely Sándor Farkas Györgynek (másolat). Kolozsvár, 1847. március 23.