Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Reformáció a Székelyföldön

Reformáció a Székelyföldön 35 mára a cathedraticum nevű adó fizetési kötelezettségét. 3° A cathedraticumot a plébánosok fizették a püspöknek a középkorban évi egy összegben, mivel azonban a katolikus egyház struktúrájához tartozónak tekintették, a protestáns papságot felmentették a fizetése alól. Ez a székely- földi papok között ismét a protestánsoknak kedvezett. Az 1560-as években a Székelyföldön, mint egész Erdélyben is, valamint a magyar lakosság körében általában, különvált a lutheri evangélikus és a kálvini református felekezet, noha a tanításaik közötti különbségek kérdé­sében még a 16. század végéig bizonytalanságok voltak. Ez a szétválás, ami a másik felekezeten lévőnek mint ellenségnek az azonosításával is együtt járhatott, esetleg magával hozhatott erőszakos felekezeti konfliktusokat is. Noha a magyar reformáció a nyugat-európaihoz képest sokkal békésebben zajlott, éppen a Székelyföldön jegyeztek fel több erőszakot is. A konfliktu­sok azonban a még nem egyértelműen identifikált protestáns és a katolikus közösség között zajlottak, nem a protestánsok között. Székelyudvarhelyen egy későbbi vallomás szerint a templomból minden díszt kihordtak a temp­lomból, „mikor Luther Márton ide bejőve”.3' A tanú szerint egy Kovács Jakab nevű ember felgyújtotta és elégettek minden szobrot, festményt. A vallomás arra lehet adalék, hogy a kor embere, de még a papság sem volt tisztában azzal, hogy amit tesz, az milyen felekezet tanításaihoz áll közel. A templom teljes megtisztítása a díszektől ugyanis nem a Luthert követő evangélikusok, hanem a svájci reformáció sajátossága volt, ott is elsősor­ban Zürich reformátora, Ulrich Zwingli követői között terjedt el. Ezek sze­rint ekkorra már a székelység között is voltak olyanok, akik a svájci irány követői voltak. Az pedig, hogy az egész esemény megtörténhetett, azt bizo­nyítja, hogy olyan sokan voltak a tanítás mellett, hogy a katolikusok nem tudták megakadályozni a történteket. Ezt igazolja egy másik tanúvallomás, ami szerint a vallomást tevőt kálvinista papok tanították gyermekségé­ben.s2 1560 és 1570 között már Háromszéken, sőt még Csíkban is voltak református prédikátorok. Az 1569-es váradi zsinaton készült dokumentum aláírói között szerepelt egy bizonyos Szegedi István is, aki ditrói lelkésznek nevezte magát.33 A megkésett unitárius felekezet térhódítása Időközben Erdélyben is megjelent az Európa-szerte sok helyen felbukkant antitrinitarizmus, amit Erdélyben a 17. század elejétől unitáriusnak nevez­tek. 34 Bár a Magyar Királyságban és a hódoltsági területeken nem tudott hosszabb időre gyökeret verni az unitárius, azaz Szentháromság-tagadó gondolat, Erdélyben az uralkodó, János Zsigmond és köre is rokonszenve­zett vele.35 Bár a felekezet hitvallásának véglegesedése a többihez képest * 32 33 34 35 3° PoKOLY, 1904.1.171. p.; EOE. 3' POKOLY, 1904.1. 172. p. 32 Uo. 175. p. 33 Uo. 34 Noha a 16. században még jobbára ariánusnak, Szentháromság-tagadónak vagy Dávid Ferenc egyházának hívják őket az alapítóról, én a könnyebb érthetőség kedvéért hívom a felekezetet már a 16. századról szólva is unitáriusnak. 35 PirnáT Antal: A kelet-közép-európai antitrinitarizmus fejlődésének vázlata az 1570- es évek elejéig. In: Irodalom és ideológia a 16-17. században. Szerk.: Varjas Béla. Bp.,

Next

/
Thumbnails
Contents