Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Reformáció a Székelyföldön

36

Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017)

később következett be, az uralkodói támogatás is sokat segített abban, hogy rendkívül gyorsan terjedt 1566 után Erdély-szerte. Mivel János Zsigmond testőrségének tagjai között sok székely volt, ezért a székelységen is egyre többen lettek unitáriussá.36 Valószínű, hogy Marosvásárhelyen (Marosszék) és Hídvégen (Háromszék) már a korai időktől működtek középszintű unitárius iskolák.37 A székelyföldi nemesek közül is többen lettek unitáriusok, a legjelentősebb udvarhelyi főúr, homoródszentpáli Kornis Farkas, a testvére, Mihály és a hozzájuk közel állók köre is, ilyenek voltak a dersi Petkiek, az ábrámfalvi Ugronok és a vargyasi Dánielek is.38 A székelység anyaszékének számító Udvarhelyszéken tehát különösen is hamar népszerű lett az unitárius gondolat. Az 1562-es székely felkelést követő megtorlás része volt a Székelyföldön megjelenő udvari katonaság és a János Zsigmond által a székelységre kényszerített főkapitányok kinevezése.39 * * * 43 Udvarhelyszéken a várat éppen a széki központban, Székelyudvarhelyen építették föl. Az oda kinevezett főkapitányok között nem voltak unitáriusok.-*0 Talán ez is oka lehetett annak, hogy Székelyudvarhelyen és környékén jelentős számban maradtak katolikusok, és a városban nem alapítottak unitárius középfokú iskolát. Ez idő tájt mégis Udvarhelyszéken találjuk a legtöbb unitárius települést a Székelyföldön: Agyagfalvát, Musnát, Vargyast, Firtost, Martonost, Dályát. Háromszéken Kilyénben, Bölönben, Szentivánban és Sepsi-Szentkirályon jelentek meg először unitáriusok. Marosszéken csak Csíkfalván és Marosvásárhelyen.-*1 A székelyföldi nemesség birtokain jelentős számú unitárius közösség jött létre, Sepsiszékben (Háromszék) a Tholdalagi és a Mikó, Marosszéken a Kornis és az Ózdi családok területein.-*2

Az 1566. november-decemberi szebeni országgyűlés elrendelte a bálványimádónak tartott felekezetek kitiltását az országból, ami a katolikus papság és a katolikus egyház teljes ellehetetlenítését jelentette.-*3 Ez azon1987. 9-59. p.; Balázs Mihály: „A hit... hallásból lészön.” Megjegyzések a négy bevett vallás intézményesüléséhez a 16. századi Erdélyben. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.: Fodor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György. Bp., 2002. 51-73- P36 Horn, 2009. 42-78. p. Horn Ildikó kutatásai azt mutatják, hogy noha sok székely gyalogos katona teljesített szolgálatot János Zsigmond udvarában, ahonnan hazavihették az unitárius tanok ismeretét, az unitarizmus tévedésének legfőbb mozgatórugói inkább az áttért székelyföldi nemesek voltak.

37 Horn, 2009. 54. p.; Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600- ig. Bp., 1977. (továbbiakban: Zoványi, 1977.) 357. p.

3** Balogh Judit: Székelyföldi karrierek. Az udvarhelyszéki nemesség hatalomszerzési lehetőségei a 16. század második felében Bp., 2010.

3« DemÉny Lajos: Székely felkelések a XVI. század második felében. Bukarest, 1976.-*° 1562 és 1571 között az ‘evangélikus Pekry Gábor, a református Bánffy Pál és a katolikus Telegdi Mihály töltötte be a főkapitányi tisztséget. Horn, 2009. 64. p.-*1 Horn, 2009.68. p.

Horn, 2009.72. p.

43 „A religió dolgából végeztetett volt, ez előtt is egyenlő akarattal megtekintvén, hogy mindeneknek felette, minden keresztyének isteni dolgát keljen szeme előtt viselni, hogy ez előtt való articulusok tartás a szerint, az evangélium praedikálása, semminemű nemzet között meg ne háborittassék, és az isten tisztessége, nevekedése