Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Reformáció a Székelyföldön
34 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) ebben az időben már lutheri szellemű istentiszteleteket tartottak, majd az 50-es években a Daczók is a kálvini irány híveivé váltak. Az 1560-as években a magyarországi protestánsok között lezajlott az intézményesülés folyamata. A konfesszionalizációs elmélet szerint a 16. századi felekezetképződés fontos állomása volt, hogy a különböző felekezeti csoportok megfogalmazták a saját hitvallásukat, ezáltal azonosították magukat a csoportjuk számára és egyben elkülönültek a más konfesszión levőktől.26 Erdélyben, a székelyföldi prédikátorok hathatós közreműködésével, ugyancsak ekkor zajlott a hitvallások közös megalkotása és azok zsinatokon történő elfogadása. A már említett marosvásárhelyi, magyar nyelvű úrvacsorái hitvallás éppen az egyik, a reformáció szempontjából legaktívabb székely városban született meg. Ennek egy teljesebb, minden teológiai részletre kiteijedő változataként fogadták el a tarcali hitvallást 1561-ben, majd pedig ugyanezt tették meg hivatalos hitvallási szövegnek az 1563-as tordai zsinat résztvevői is, számos székely lelkész részvételével. Ezáltal a Kálvin tanítását követő magyar és székely reformátusok végérvényesen elváltak a többnyire szász evangélikusoktól. A folyamat betetőzéseként a tordai országgyűlés 1564-ben úgynevezett bevett vallássá tette a református felekezetet, és még ugyanekkor döntést hoztak arról is, hogy segéllyel látják el a marosvásárhelyi református iskolát,2? ami a környék legjelentősebb iskolájává vált, és a gyulafehérvári kollégium fíliájaként működött a 16-17. század nagy részében.28 29 Ugyanekkor született ország- gyűlési döntés arról is, hogy azok a gyülekezetek is tarthattak papot egy településen és használhatták a templomot, amelyeknek a tagjai kisebbségben voltak. Mivel a Székelyföldön ekkor még sok katolikus közösség volt a településeken többségben, és ezek 1563-ig egyedül használták az adott község vagy város templomát, most megnyilt a lehetőség a reformátusok számára ott is gyülekezeteket alapítani, ahol csak kisebbségben voltak.2« A katolikus papság helyzetét tovább nehezítette a kolozsvári országgyűlés rendelkezése, amiben 1565-ben megszüntette a protestáns lelkészek szá26 Tusor PÉTER: Felekezetszerveződés a korai újkorban. In: Vigilia, 2008. 1. sz. 12-18. p. A Tusor Péter által összeállított modell elemei: 1. Az igazság abszolút birtoklásának tudata. 2. A hitelelvek világos körülhatárolása, a hitbeli bizonytalanságok kiküszöbölésével. 3. Gondoskodás arról, hogy a tanokat megfelelő emberek képviseljék, az alkalmatlanok kiszűrése. 4. A művelődés intézményeinek monopolisztikus megszervezése, a felekezet szolgálatában álló intézményi rendszer létrehozása. 5. A felekezet sajátos liturgikus formáinak kialakítása. 6. A hívekkel való kommunikáció sajátos nyelvezetének megteremtése. 7. A hittételek széleskörű terjesztése, a propaganda sajátos eszközrendszerének kialakítása a cenzúra alkalmazása mellett. 8. Az egyházszervezet kiépítése, a középkori hierarchia megőrzése vagy újjal való helyettesítése útján. 9. A belső egyházi élet ellenőrzése, különféle mechanizmusok, közöttük a vizitációk rendszeres megszervezésével. 10. Az államhatalommal kialakított együttműködés s szimbiózis. Vö.: Balázs Mihály: Az alkalmazás dilemmái. A német konfesszionalizációs modell és az erdélyi reformáció. In: Korall, 2014. 57. sz. 5-26. p. (továbbiakban: Balázs, 2014.) 2? POKOLY, 1904.1.169. p.; EOE. 28 Marosvásárhelyi iskola. 29 EOE. 1563-as tordai országgyűlés.
