Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Reformáció a Székelyföldön
Reformáció a Székelyföldön 33 egész Erdély befogadta az evangélikus tanokat.^ Wittenbergből már a székelyek közé is érkeztek Luther és társai előadásait hallgató lelkészek, például Székely György 1549-ben Szentgericzére és Király Boldizsár 1554-ben Szentgyörgyre.* 20 Intézményesülő felekezetek A konfesszionalizációnak21 nevezett kora újkori folyamat magyar történéseinek fontos szakasza volt az 1550-es évek vége és az 1560-as évek eleje. A protestánsnak nevezett új egyházközségek tagjai ezekben az években fogalmazták meg a saját, külön hitvallásaikat. Az új állammá alakuló Erdély nagyon nyitott volt a több irányból érkező, egymástól eltérő teológiai tartalmú hitvallások, felekezetek előtt. A lutheri tanok az 1520-as években Erdély minden csoportját elérték, de végül a német anyanyelvű szászok fogalmaztak meg lutheri szellemű hitvallást.22 * * * Az erdélyi nemesség több családja is megmaradt az evangélikus felekezetben, de a legtöbben a jobbára az 1550-es években terjedni kezdett svájci reformáció követői lettek. A váltás az 1550-es évek végén történhetett. 1557-ben ugyanis még hét erdélyi magyar és székely egyházmegye vezetője, esperese a lutheri tanokat támogatta, 1560 végére a többség a helvét reformáció felé fordult.^ Maros- vásárhelyen már 1559-ben inkább Kálvin és Zwingli elvein alapuló úrvacsorái hitvallást fogadtak el.2« 1561-ben a szászföldi Medgyesen tartott zsinaton már a székelyföldi nemesek is részt vettek. Udvarhelyszékről a szék legnagyobb családját képviselő homoródszentpáli Kornis Mihály, Háromszékről Kálnoki Bálint, Csíkszékből a Gyergyóban szinte egyeduralkodó Lázár Imre volt jelen. A városok lakói után a székely elit legnagyobb része is a reformáció mellé állt.2s A zsinaton jelen lévő hat főnemes közül hárman székelyek voltak, ami jól mutatja a protestantizmus elterjedt voltát a székelyek között. Sepsiszentgyörgy legjelentősebb nemesi családja, a Daczó is hamar protestánssá lett. Daczó Pál már 1547-ben a „maga költségén Isten dicsőségére” újjáépíttette a sepsiszentgyörgyi templomot, ahol *9 Zoványi, 1986.171. p. 20 Zoványi, 1986.170. p. 21 Molnár Antal: Mezőváros és katolicizmus: Katolikus egyház az egri püspökség hódoltsági területein a 17. században. Bp., 2005. (METEM könyvek 49.) 12. p.; Reinhard, Wolfgang: Konfessionalisierung” auf dem Prüfstand. In: Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Hrsg.: Bahlcke, Joachim - Strohmeyer, Arno. Stuttgart, 1999. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Europa 7.) 79-88. p.; Schilling, Heinz: Das konfessionelle Europa: Die Konfessionalisierung der europäischen Länder seit Mitte des 16. Jahrhunderts und ihren Folgen für Kirche, Staat, Gesellschaft und Kultur. In: Uo. 13-62. p.; Kármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Bp., 2011. 22 Zoványi, 1986.154-155. p. 23 Zoványi, 1986. 389. p. 24 Csepregi Zoltán: Hitvallás magyarul: Marosvásárhely 1559. In: Lelkipásztor, 2011. 1. sz. 2-8. p.; POKOLY József: Az erdélyi református egyház története. Bp., 1904. (továbbiakban: Pokoly, 1904.) 1.156. p. EOE. II. 187. p. 25
