Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Reformáció a Székelyföldön
32 Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) pet játszhatott abban, hogy a Habsburg fennhatóság nem tudta döntően visszaszorítani az új eszmék terjedését. A szászok már 1544-ben együttesen álltak a reformok mellé, létrehozva a szász evangélikus egyházat. A szászok földje felől érkező hatások elsősorban Háromszéken és Udvarhelyszéken éreztették a hatásukat, míg a magyar vármegyék hatása főként Marosszéken mutatkozott. Az mindenesetre bizonyos, hogy az 1550- es évek elejére sokan lehettek a székelyek közül is olyanok, akik elkötelezték magukat a reformok mellett. Az 1552-es tordai országgyűlésen már szóba került egy felekezeti küzdelem Marosvásárhelyen, ami jól mutatja, hogy ekkorra már olyan sokan lettek a székely városban a lutheri irány követői vagy szimpatizánsai, hogy konfliktus alakult ki köztük és a hagyományhoz ragaszkodó lakosok között. *4 A városban ekkor még a katolikusok voltak többségben, ezért a szintén katolikus városi bíró a lutheri szellemben prédikáló lelkészt nem engedte a templomban prédikálni, az őt követőket pedig nem engedték a templomba temetkezni, kizárták a városi tanács tagjai közül. Az evangélikus lakosságot a céhekben megbüntették, ha protestáns istentiszteletre mentek, valamint kötelezték arra, hogy a városi kolostorok fenntartására fizessenek. Az egyre öntudatosodó lutheránus közösség azonban ekkorra határozottan elzárkózott a kolostorok fenntartásában való részvételtől, a lutheri tanítás ugyanis a szerzetességet nem tekintette biblikus életvitelnek. Érdekes, hogy a katolikus Habsburgok uralma idején is úgy határozott az országgyűlés, hogy a katolikus többségnek át kell adnia a Szent Erzsébet kápolnát a panaszt tevőknek, sőt a pap számára házat is kellett biztosítaniuk.^ Az ügyben biztosnak két székely nemest neveztek ki, Andrássy Márton csíkszéki és Daczó Pál háromszéki főurat.* 16 A Habsburg-fennhatóság elmúlta és Jagelló Izabella és fia, János Zsigmond Erdélybe való visszatérte után a korábban már megindult felekezeti átalakulás felgyorsult. Az 1556. novemberi országgyűlésen meghozott határozat értelmében Kolozsváron és Marosvásárhelyen a kolostorokat iskolákká alakíthatták a városok lakói.1? A szabad királyi város Kolozsvár mellett tehát éppen a székelyek lakta Marosvásárhelyen jött létre olyan súllyal az evangélikus felekezet,18 hogy elég erőssé vált a katolikus kisebbséggel szemben az akaratát érvényre juttatni. A következő pár év folyamán a magyarság lakta területek egészén elterjedtek az új tanok, a katolikusok száma pedig radikálisan csökkent. A Székelyföldre is behatolt a reformáció, de itt a katolikus egyháznak is maradtak követői. 1545 végén Gyalui Torda Zsigmond, a kiváló humanista, Luther barátjának, Philip Melanchtonnak a levelezőtársa azt írta egy levelében, hogy a Székelyföld egy része és Gyulafehérvár kivételével al. Bp., 2016. 161-184. p.; Uő: Hit és hatalom: Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története. Bp., 2009. (továbbiakban: Horn, 2009.) 336. p.; UŐ: Felekezetiség és vallási szimuláció. In: Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk.: G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp., 2010.125-139. p. *4 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. I. Szerk.: Szilágyi Sándor. Bp., 1875. (továbbiakban: EOE.) 411. p. '5 Uo. 412. p. 16 Azt nem tudjuk, hogy a két főember ekkor már a reformok mellett állt-e. v EOE. II. 60. p. 18 Természetésen a szászok egyetemén kívüli területről van szó.
