Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KALÁSZATOK - Udvarvölgyi Zsolt: Mecsetépítési tervek Budapesten az 1930-as években

120

Egyháztörténeti Szemle XVI11/2 (2017)

(1935)10 cseppet sem kicsinyes mecsetterveivel, hanem eltökélték egy muszlim főiskola, azaz „Collegium Islamiticum” felépítését is, ugyancsak a türbe mellett. Durics már-már egy „muszlim város emítjének” képzelhette magát. A tervezett vállalkozásnak semmiféle anyagi fedezete nem volt. Hiába próbálkoztak Gömbös Gyula miniszterelnöknél és más, a Horthy- rendszerben befolyásossá vált egykori bajtársaiknál, mindenhol csak szép szavakat kaptak. Terveikhez külföldi mecénásokat is vártak, és Durics „magyaros főpapi ornátusban” kétszer is elutazott Keletre adományokat gyűjteni. A budapesti muszlimok legaktívabb külföldi pártfogója, a pániszlám és arab nacionalista mozgalom nagyhírű alakja, a Népszövetség mellett működött „Comité syrio-palestinien” elnöke, Chekib Arslan volt, aki sokszor megfordult a magyar fővárosban. 1934-ben Durics és Mehmedagics Iszmail adományszerző körúton jártak Egyiptomban, Szíriában és Palesztinában. Jeruzsálemben a Pániszlám Kongresszus fejétől, Hadzs Amin al- Huseini nagymuftitól sokatmondó ígéreteket kaptak, hogy a Kongresszus majd miként támogatja a bosnyák-magyar muszlimok mozgalmát.11 1935- 1936-ban hatalmas utat járt be ismét Duricsék küldöttsége: Alexandria, Jeruzsálem, Damaszkusz, Bagdad, Bombay és Haiderabad volt az útvonaluk.12 * * * Ha adományokat nem is kaptak, nem lehettek egészen elégedetlenek. Arisztokraták, vezető politikusok fogadták őket - Irakban a király, Haide- rabadban a helyi uralkodó, a nizám -, és a sajtó is sokat írt róluk. A hazai iszlámot propagáló előadásaiknak sikerük volt, és mindvégig „magyaroknak vallották magukat, akik Magyarországért dolgoznak”.« Duricsék bizakodva tértek haza 1936 nyarán, de a mecset és a muszlim internátus felépítésére nem gyűlt össze a pénz. A nagymufti „volt harcostársának”, az időközben albán királlyá lett Zogunak segítségében is csak bízni lehetett. Pedig Durics számos alkalommal látogatott el Tiranába, még ajándékot is, egy, a felépítendő mecsetet ábrázoló, márványlapra szerelt ezüst plakettet vitt a királynak, akit kikiáltott a magyar iszlám mozgalom védnökévé.1“* A barátságos levelekkel Zogu sem fukarkodott, anyagi áldozatokra azonban nem vállalkozott, bár menyegzőjét Apponyi Geraldine-nal a nagymuftinak kellett volna megáldania a Budai Napló szerint.« A mecset építése végül albán szponzorációból sem kezdődött el. Durics 1940-ben elhunyt,16 a közösség tagjai közül sokan meghaltak a világháborúban, a túlélők megöregedtek, többen emigráltak és a mecset építésének terve is feledésbe merült.

Végezetül szeretnénk a két, mecsetet tervező magyar építész rövid életrajzát feleleveníteni, Lechnerét Haba Péter és Sós Zsuzsanna cikkei alapján:

10 Budai Napló, 1935. december 12. 2. p.

11 Budai Napló, 1934. január 13.1. p.

12 BFL. XIV.24. 78., 83-92., 104-109. p.

‘3 BFL. XIV.24. 94-97. p.

1 Budai Napló, 1932. január 1.1. p.; 1932. március 24. 3. p.; 1932. április 5.11. p.; 1933.

január 7. 3. p.; 1937. június 10. 2. p.; 1937. október 21. 3. p.

‘5 Budai Napló, 1938. február 10.1. p.

16 Húszéin Hilmi főmufti temetése Rákoskeresztúron. In: Magyar Világhíradó, 834. 1940. február. Online: filmhiradokonline.hu - 2017. január.