Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KALÁSZATOK - Udvarvölgyi Zsolt: Mecsetépítési tervek Budapesten az 1930-as években
Mecsetépítési tervek Budapesten az 1930-as években 121 „Kismarty Lechner Loránd Vácott született 1883. július 6-án. Építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, majd olaszországi tanulmányútja után az Orth és Somló irodában dolgozott. A Műegyetem ókori építészeti tanszékének tanáraként 1908-tól egészen 1940-ig, nyugdíjazásáig dolgozott. A húszas évek végéig gyakran segédkezett testvére, Kismarty Lechner Jenő munkájában. Sváb Gyula kultuszminisztériumi fejlesztési programja keretében számos iskolát és templomot tervezett, de részt vett a Wekerle-telep házainak megalkotásában is. Főbb művei közé tartozik a dabronyi (1912 körül), a pestújhelyi, a bodrogkisfaludi és a bátai templom, a Mester utcai gimnázium és a susáki erdőhivatal (Fábián Gáspárral, 1910). »Egyik legkülönlegesebb munkája, a Gül Baba-mecset nagyszabású tervének elkészítése közben is nagy figyelmet fordított erre. Történt ugyanis, hogy Arszlán Chehib szíriai herceg a világ muszlimjainak érdekeit képviselve egy programot készített elő az iszlám-hívők európai zarándokhelyének megvalósítása céljából. Az új zarándokhelyet Gül Baba sírja felett képzelték el. A herceg megismerte Lechner Lorándot, és felkérte őt a terv elkészítésére. Az építész végiggondolta: hogyan illene az épület legjobban a városképbe, ennek figyelembevételével elkészítette, majd eljuttatta a terveket a hercegnek, amit ő el is fogadott. A monumentális építkezésből végül semmi sem lett, kitört a világháború.«*7 A mester építészeti formálás módjára kezdetben a Fiatalok csoportjának nemzeti stílustörekvése hatott, melyet Lechner Ödön építészetével szemben az ornamentikát háttérbe szorító, inkább a kortalan, ősi építőhagyományból eredő formákra és szerkezetekre alapozódó szemlélet jellemez. Később a középkori építészeti stílusok, különösen azok itáliai változatai ihlették épületeit. Kismarty Lechner Loránd nem hagyta abba a munkát nyugdíjba vonulása után sem. Nagybátyja, Lechner Ödön 1956-ban megsérült alkotását, az Iparművészeti Múzeumot az ő tervei szerint állítják helyre, de neki köszönhető a Halászbástya egyik restaurálása is. Az építész 1963. június 6-án hunyt el.”17 18 Suppinger Ferenc életművét nehezebben lehetett rekonstruálni: Bizonyos, hogy a húszas-harmincas évek jeles építésze volt. Ő készítette el az első terveket a budapesti Attila út 107. sz. alatti ház felépítéshez. Legendás alkotása a városligeti Angol Park helyén, a Hermina úton álló favázas Alpesi Falu vendéglő és mulató, amely az 1920-as évek elején épült és 1944 telén, a főváros ostroma során égett le. Szintén ő tervezte a budapesti Felsőerdősor u. 11. sz. alatti négyemeletes épületet, ill. a Petőfi híd budai hídfőjéhez álmodott, de soha fel nem épített, „Tánc —és zeneépület a strandfürdő területén” c. alkotást is. 17 Sós Zsuzsanna: Egy szorgalmas és szerény Lechner. In: Népszabadság, 2003. július 7. 18 Haba PÉTER: Kismarty Lechner Loránd 125 éve született. In: Építészfórum, 2008. október 7. Online: epiteszforum.hu - 2015. március.
