Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KALÁSZATOK - Udvarvölgyi Zsolt: Mecsetépítési tervek Budapesten az 1930-as években
Mecsetépítési tervek Budapesten az 1930-as években 119 pítványa) által közzétett, impozáns látványterveket bemutató kisfilm szerint grandiózus, Közép-Európában unikális beruházásról lenne szó.s A források szerint a „Macaristan Budapesté Camii ve Külliyesi” elnevezésű komplex építészeti projekt a Fehér út - Gyógyszertár út környékén épülhetne fel, de kivitelezése egyelőre lekerült a napirendről. Először a budapesti mecset megálmodóit, a magyarországi bosnyák muszlimok közösségét szeretnénk röviden bemutatni: Az első világháború végével több társával együtt Bécsben rekedt egy harmincegy éves bosnyák kapitány „K. und K. Militär-Imam, Leiter der Islamitischen Seelsorge in Wien”, Durics Húszéin Hilmi, Durics Mahmud Agának, a Bosna Krupa-i polgármesternek fia.5 6 7 1914-ben, mint katonai imám, katonai szolgálatra behívták, és 1914 októberében a Monarchia összes muszlimhitű katonáinak tábori lelkészévé nevezték ki. E szolgálatban a háború alatt az összes hadszíntérén megfordult, és Szerbiában meg is sebesült. A világháború után, mint muszlim, menekülni volt kénytelen, s így került Bécsbe. A szerb üldöztetés miatt Boszniában fekvő 1040 holdnyi birtokára vissza nem térhetett, a birtokot a szerbek kezelték, és édesapját is megölték. Durics 1919- ben feleségül vette Hindy-Szabó Elek testőrezredes lányát, a nálánál idősebb Idát. 1920 októberében Budapestre költöztek, mintegy beletörődve a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulásába és a vagyon elvesztésébe. Ekkor csatlakozott 85 bosnyák társával Prónay Pál különítményéhez, és része volt abban is, hogy Sopron magyar maradhatott. Durics Budapesten alig öt év leforgása alatt „budai nagymuftivá vált”, aki élete utolsó évtizedeiben folyvást egy szép álmot kergetett, a Gül Baba türbe oldalán magasodó mecsetét. Első beszédét 1931. augusztus 20-án olvasta fel erős akcentussal az alig három hete megalakult Gül Babáról elnevezett Budai Független Magyar Iszlám Vallásközség bosnyák muszlim tagjainak és nagy számban megjelent keresztény pártolóinak.? A bosnyák muszlimokat pártoló, formálisan 1932-ben megalakult Gül- Baba Kultúrkomité8 9 elnöke a Városházán 1926-ban megbuktatott főpolgármester, és nyugdíjasként a Gül-Baba utcába költöző „városépítő” dr. Bárczy István volt. Durics beköltözött előbb a Belleuve, később a türbéhez közel álló Esplanade Hotel lakosztályába, amit ingyen bocsátottak rendelkezésére „amíg felépül a mecset”; itt tartották ünnepeiket, imáikat, illetve itt működött a titkársága is Duricsnak. Ám később az iszlám hazai pártfogói nem érték be Suppinger Ferenc (1931)9 és Kismarty Lechner Loránd 5 Macaristan Budapesté Camii ve Külliyesi. 2015. április 9. Online: youtube.com - 2017. január. 6 Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL.) XIV.24. (= Medriczky Andor hagyatéka) A Gül Babáról elnevezett Budai Független Magyar Iszlám Vallásközség történetével először Lederer György foglalkozott behatóan. Jelen írásunk részben az ő kutatásait veszi alapul: Lederer György: A magyarországi iszlám újabb kori történetéhez. I-II. In: Keletkutatás, 1988. ősz - 1989. tavasz. 29-49., 53-72. p. 7 A budapesti bosnyák és török közösségről korabeli híradófelvételek is fennmaradtak. Ld.: A Magyar Iszlám Közösség honlapja / Archívum. Online: magyariszlam.hu - 2017. január. 8 BFL. XIV.24. 51. P9 Magyarság, 1931. augusztus 9. 8. p.; Budai Napló, 1931. szeptember 1.4. p.
