Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László Bernát: „Ha én zsidó lennék, cionista lennék”. Prohászka Ottokár és a keresztény cionizmus kérdései

„Ha én zsidó lennék, cionista lennék”.

Prohászka Ottokár és a keresztény cionizmus kérdései

Veszprémy László Bernát

Prohászka Ottokár székesfehérvári katolikus püspök politikai és közírói pályafutása heves vitákra ad okot a történészek között, melyeknek gyökere elsősorban Prohászka antiszemitizmusa, a hazai zsidóság jog- és vagyonbiztonsága ellen tett megannyi felszólalása volt.1 A püspökkel szemben felhozott legkomolyabb kritika oka az 1919 és 1921 között megfogalmazott álláspontjai a zsidósággal kapcsolatban: köztük is elsősorban a numerus clausus törvény parlamenti vitájában elmondott beszéde, illetve az azt támogató későbbi nyilatkozatai emelkednek ki.2 3 4 5 Tanulmányomban Prohászka szóban forgó évek során született zsidósággal kapcsolatos állásfoglalásainak egy már ismert, ám kevéssé kifejtett részletét kívánom részleteiben és új források felhasználásával tárgyalni: nevezetesen Prohászka cionizmussal kapcsolatos nézeteit, illetve a zsidó sajtóban e körül kialakult vitákat és értékeléseket. Ez a tanulmány nem kívánja felmenteni Prohász- kát azon utólagos történészi értékelés alól, mely szerint antiszemita megszólalásai „szellemi környezetszennyezést” képeztek.11

Hogy Prohászka Ottokár nem a talán kézenfekvő „elvárásoknak” megfelelően kezelte a zsidóság nemzeti mozgalmát - azaz nem utasította el azt zsigeri antiszemitizmusból —, már ismert volt a szakirodalom előtt. Fazekas Csaba történész kiemelte egy tanulmányában, hogy bár a püspöknél a cionizmus támogatásának gondolata jelen volt, azt nem szabad valamifajta fí- loszemitizmus, a zsidóság iránti szimpátia jeleként kezelnünk.^ Mindazonáltal megannyi forrás arra látszik utalni, hogy Prohászka gondolkodásában a cionizmus gondolatkörének ismerete komoly szerepet játszott, és hogy a korabeli „érdekelt” - elsősorban zsidó vagy antiszemita - sajtó is kiemelten foglalkozott a püspöknek ezen a téren tett állásfoglalásaival. Példának okáért az Egyenlőség Prohászkát „a cionizmus legnagyobb apostolának” titulálta^ míg a későbbi antiszemita keresztényszocialisták

1 GÁRDONYI Máté: Az antiszemitizmus funkciója Prohászka Ottokár és Bangha Béla társadalom- és egyházképében. In: A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Szerk.: Molnár Judit. Bp., 2005), 193-204. p.; Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről. In: Egyháztörténeti Szemle, 2008. 4. sz. 131- 155- P- (továbbiakban: Fazekas, 2008.)

2 A numerus clausus törvény egyértelmű zsidóellenes céljához ld.: Kovács M. Mária: Törvénytől sújtva. A numerus clausus. Magyarországon, 1920-1945. Bp., 2012.

3 UngváRY Krisztián: A progresszív és a vállalhatatlan. Prohászka Ottokárról. In: Heti Válasz, 2006. március 22. 63. p.

4 Fazekas, 2008. 145. p., 57. sz. jegyz. Külön a numerus clausus-vita esetében ld.: Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár és a numerus clausus. In: Jogfosztás - 90 éve. Tanulmányok a numerus claususról. Szerk.: Molnár Judit. Bp., 2011. 78-105. p., kiiln. 86. p.

5 Vázsonyi üzente. In: Egyenlőség, 1921. január 8.1. p.