Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével (1920. október–december)
94 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) század első éveit jellemezte Magyarországon, állandó fenyegetést jelentett a vallási érdekek szempontjából, ami főleg az oktatást érintette. Ebből eredt a harmadik ok, amely Schioppa szerint szükségessé teszi a katolikusok és a protestánsok együttműködését: az egyházi oktatás megmentése közös érdek volt.66 A keresztény-nemzeti párton belül való együttműködés szükségességének negyedik okát Schioppa abban találta meg, hogy egy tisztán katolikus szervezet nem lehetett volna sikeres; nemhogy többséget nem képviselt volna a parlamentben, de még jelentős kisebbséget sem. A katolikusok befolyása gyengülésének ötödik, egyben utolsó oka a gyakorló katolikusok számának csökkenése volt. Összegezve tapasztalatait Schioppa arra a következtetésre jutott, hogy a magyar katolikusokat inkább a külsőségek jellemezték, mint a belső meggyőződés. Voltak katolikus ünnepségek, ceremóniák, és hangoztatták a kereszténység régi tradícióját, azonban a valóban hithű katolikusok száma csekélynek bizonyult. Vagyis a protestánsok túlsúlyba kerülésének fő oka abban rejlik, hogy míg nekik erős hitük volt, addig a katolikus hit gyenge lábakon állt. Emellett a klérus keveset törődött a katolikus társadalom megszervezésével, hanem teljes egészében a szerzetesrendekre bízták azt, akik ugyan fáradhatatlanul dolgoztak, de ez önmagában kevésnek bizonyult. Azonban 1920 végén már voltak nyomai a katolicizmus közelgő felvirágzásának.6? A vallási kérdésekhez szorosan kapcsolódott a földreform problematikája, amelyet Schioppa 1920. december í-jén kelt jelentésében ismertetett. Magyarországon a földbirtokok aránytalanul oszlottak el, ezért már korábban is felmerült a földreform gondolata. Szükségességét minden politikai párt és a püspöki kar is elismerte. Az agrárreform célja egy igazságosabb földbirtok-rendszer kialakítása, nevezetesen a sokgyermekes családokat fenntartó, földművelő parasztság birtokhoz juttatása volt. A birtokok nagyságát 10 holdban tervezték maximalizálni.68 69 Ugyanakkor az 1920. évi XXXVI. törvénycikkel augusztus 5-én becikkelyezett Nagyatádiféle földreformtörvény védte azokat a nagybirtokosokat, akiknek olyan fontos mezőgazdasági gyáraik voltak, mint a cukor- vagy alkoholgyárak, illetve akik például tejet adtak el nagyvárosokban vagy iskolák számára. A törvény lefektette az adásvétel módozatait, de ezeket Schioppa az egyház szempontjából nem tartotta érdekesnek.6? Schioppa vizsgálta ellenben azt, hogy a földreform-törvény milyen következményekkel járt az egyházi birtokokra nézve. Magyarországon — amint az az Apostoli Szentszék előtt jól ismert volt — sokan ellenezték az egyházi javak létét. 1920-ra csillapodtak a kedélyek ezen a téren, ám Schioppa meglátása szerint az „abnormális” körülmények között nem lehet bízni ebben a nyugalomban, ugyanis sokféle vélemény van jelen a tárgyról 66 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. foil. Ikt. sz. 155. 47r-50v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 23. 67 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 155. 47r- 50V. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 23. 68 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 177. foil. 53r_57v- Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. december 1. 69 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 177. foil. 53r-57v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. december 1.
