Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével (1920. október–december)
A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével 95 egy időben. A nuncius szerint a magyarországi egyházi javak legfőbb ellenségei a protestánsok voltak, akik úgy gondolták, hogy az egyházi birtokok állami tulajdont képeznek, és főként kulturális célokra fordítandóak. A politikai palettát tekintve, leginkább a földművelésügyi miniszter, Nagyatádi-Szabó István pártja agitált az egyházi tulajdonban lévő birtokok ellen. Az ország legismertebb katolikus személyiségei is úgy tartották, hogy az egyházi birtokrendszer ebben a formában nem sokáig maradhat fenn. A magyar katolikus egyház 1, 8 millió hold nagyságú földet birtokolt, amelyek nagy részét rosszul igazgatták, és nem használták ki kellőképpen. Ezért a püspöki kar is elfogadta, hogy a földreform érinteni fogja az egyházi javakat.7° Csernoch bíboros megírta a nunciusnak, hogy ő maga is részt vett a földreformot tárgyaló különbizottság munkájában, ahol az egyház által is elfogadható megoldás született. A hercegprímás számolt az egyházi javakat érintő károkkal, amelyeket az ország nehéz gazdasági helyzetéből kifolyólag természetesnek ítélt. Ezért véleménye szerint az egyháznak arra kellett koncentrálnia, hogy ne szenvedjen nagyobb veszteséget, mint más intézmények, amelyek birtokait a föld reform-törvény szintén érintette. Várady Lipót Árpád kalocsai érsek is megírta a véleményét Schioppának, amely szerint a földreform-törvény nem fog lényeges károkat okozni az egyháznak. A törvény kidolgozásával foglalkozó bizottság célja a birtokrendszer racionalizálása, a nagybirtokok felszámolása volt. Márton Áron gyulafehérvári püspök szerint a földreform alapvető feltétele a magyarországi szociális békének, és a földtulajdon eloszlásának igazságtalanságait is kiküszöbölné, ezért hatalmas politikai baklövés lenne állást foglalni ellene. Rótt Nándor veszprémi érsek szóban fejtette ki álláspontját Schioppának: a törvény kivitelezése olyan sok nehézségbe ütközött, hogy Rótt hamvába holt intézkedésnek tartotta. Még Teleki gróf is kifejtette a veszprémi érseknek, hogy alkalmazhatatlannak tartja a törvényt a gyakorlatban, ugyanis szerinte a parasztságnak sem érdeke, hogy saját felelősségű birtoka legyen. Rótt mindazonáltal úgy látta, hogy a törvény számos meglepetést tartogathat, és amennyiben olyan politikusok kerülnek hatalomra, akik a katolikus egyház ellen vannak, a benne foglaltakat fel lehet használni majd az egyházi javadalmak ellen is.?1 A földreform kérdése 1920-ban még korántsem érett meg a végleges megoldásra, az 1920-as években számos törvény született a kérdés rendezésére vonatkozóan,?2 mígnem a földosztás végül elmaradt. Összegzés Tanulmányomban azt kívántam bemutatni, hogy Lorenzo Schioppa apostoli nuncius, aki a trianoni békeszerződés aláírását követően érkezett Magyarországra, miként ítélte meg a megváltozott viszonyok közepette Magyarország helyzetét. A jelentések vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy - az ismert történelmi adatokkal összevetve azok tartalmát - Schioppa rendkívül jól informált volt a magyarországi helyzetet, politikai berendezkedést illetően. A nuncius jelentéséből egy politikai, társadalmi és 7° Uo. ?‘ ÜO. ?2 PÜSKI, 2006. 56. p.
