Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével (1920. október–december)
92 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) Az ország nemzetközi helyzete Ez az epizód jól érzékeltette, hogy Magyarország nemzetközi helyzetét 1920 végén sem lehetett fényesnek tekinteni. Ezen a téren Schioppa — egyelőre legalábbis - korántsem rendelkezett olyan bőséges információkkal, mint a belpolitikai helyzetről. A Magyarország diplomáciai kapcsolatkereséséről való információit a nuncius a Csáky külügyminiszterrel való első találkozása alkalmával szerezte. Ebben az időszakban Magyarország Franciaországhoz közeledett, amely gazdasági téren jelentős segítséget nyújtott az országnak. A franciák kiváló tőkefelvevő piacot láttak Magyarországban.s« Ez a Maurice Paléologue — a francia külügyminisztérium vezértitkára — nevével fémjelzett tervezetnek volt köszönhető, amely egy francia irányítás alatt létrejövő, lengyel—magyar-román együttműködést szorgalmazott a középeurópai gazdasági egység megvalósítása érdekében.59 60 Csáky elmondása szerint Magyarország nem kifejezetten kereste Franciaország szövetségét ezen a téren sem, azonban olyan helyzetben volt, hogy minden alkalmat meg kellett ragadnia az ország talpra állításához. Noha Anglia és Olaszország is támogatást ígért Magyarországnak, ezek az ígéretek a későbbiek során soha nem teljesültek. Csáky az angol támogatás elmaradásának okát abban látta, hogy - véleménye szerint - Angliában elterjedt volt a bolsevizmus, és ezért nem nyújthatott segítő kezet egy országnak, amely olyan látványosan küzdött a bolsevizmus ellen, mint Magyarország. Ezzel szemben Olaszországgal olyannyira közös szálon futnak a politikai érdekek — vélte Csáky -, hogy a két állam előbb-utóbb biztosan szövetségre fog lépni.61 A magyarok a Millerand-levélben reménykedtek, amely kilátásba helyzete Magyarország számára, hogy a Népszövetséghez fordulhat a békeszerződésben foglaltak felülvizsgálata érdekben. A katonai antantmissziók képviselői úgy vélték, hogy az ország külpolitikai viszonyainak stabilizálása érdekében Magyarországnak okvetlenül normalizálnia kell a kapcsolatait a szomszédos államokkal.62 Magyarország vallási helyzete és a földreform kérdése A nuncius, mint az Apostoli Szentszék követe, természetesen nem mulasztotta el Magyarország vallási viszonyainak feltérképezését sem, amelynek során nyilvánvalóan a katolikus egyház helyzetének vizsgálatára fektetett különös hangsúlyt. Az ezzel kapcsolatos benyomásairól Schioppa 1920. november 23-án számolt be. A jelentésből kiviláglik, hogy a nuncius általánosságban véve rossznak értékelte a katolikusok helyzetét, s úgy vélte, hogy a nyilvános fórumok sokkal inkább a protestánsoknak igyekeztek kedvezni. 59 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 10. foil. 27r-29v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. október 5. 60 Hornyák Árpád: Magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok, 1918-1927. Újvidék, 2004. 81. p. 61 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 10. foil. 27r- 29V. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. október 5. A magyar-olasz kapcsolatok felvétele érdekében már 1918-tól történtek puhatolózások a két állam között. A hivatalos szövetség később, az 1927. április 5-én aláírt barátsági szerződéssel valósult meg. 62 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 10. foil. 27r-29v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. október 5.
