Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
70 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a (publikálással is párosuló) nép- költészeti gyűjtés gondolata az unitárius kollégium, s azon belül is az olvasótársaság keretein belül született meg. Ami bizonyos, hogy az 1843-ból fennmaradt, nyomtatott előfizetési nyugtatványokon egyedüli gyűjtőként Ürmösi Sándor neve szerepel. A nyugtatvány magyarázó szövegrésze így hangzik: „Figyeltetésül. »VADRÓZSA« tartalma: Népdalok, énekek, regék, mondák, példabeszédek, elmés talányok, furcsa sajátságos székely kifejezések és mondatok, szóval: mindaz, valami a székely kedélyvilágban vadrózsaként termett, mi a nép szivéből öntudatlan természetességben tért ki s hangzik ajkakról ajkukra s ollykor szokatlan bájjal lepi meg a népiesség s egyszerű természet barátját. Néhány fiatal székelyföldi barátom, legkivált T. Ürmösi Sándor Úr, lankadatlan fürge szorgalmának kell köszönnöm, hogy még az idén képessé vagyok téve »VADRÓZSÁM« első virágszálát előfizetőim kezébe nyújtani.”1*6 Ebben az időszakban nem csak a folklórszövegek, hanem az előfizetők gyűjtésében is aktív lehetett Ürmösi Sándor - erre utal Kriza János egy későbbi, a Vadrózsák megjelenését követően keletkezett levelének részlete: „ámbár sáska módjára jelentkeznek az Ürmösi Sándor által régen gyűjtött előfizetők, a kiket ki kell elégítenem csak becsületből”.1*? A végül 1863-ban megjelent kötetben - bár az Ürmösi Sándorra használtjelző szinte azonos - mégsem neki köszöni meg Kriza János az előszóban a közreműködést, hanem mint ismeretes, két közeli barátjának, Kiss Mihálynak és Gálffy Sándornak, illetve az anyagi támogatást gróf Mikó Imrének és a „szives barátságos zaklatást” Gyulai Pálnak.1*8 Ürmösi Sándort két helyen és két konkrét szöveg esetében említi meg a Vadrózsák jegyzeteiben. Először a Bátori Bódizsár és a Bodrogi Ferencné című balladák kapcsán emeli ki a nevét, mint amelyek a „moldovai utazásáról ismert Ürmösi Sándor ur fürge kutatásának köszönhetők, a ki többnemü közleményeivel járult e vállalathoz”.1*« Másodjára pedig a mesegyűjtők között sorolja fel a nevét.150 Ä Vadrózsák második kötetében közölt szövegek alapján elmondható, hogy a „többnemü közlemények” Ürmösi Sándor tág folklórkoncepcióját takarták. A bizonyíthatóan általa gyűjtött szövegek151 között előfordul 5 * ** M6 A felhívások fotómásolatát ld.: SZAKÁL, 2012. 374. p. (Az itt másodikként közölt nyugtatvány azóta gazdát cserélt: Tana Gyula eladta azt Derzsi Sámuelnek. Az információt ezúton is köszönöm Fehér János művészettörténésznek.) **7 Vö. Kriza János Gyulai Pálnak. Kolozsvár, 1863. január 9. - Szakál, 2012.139. p. u8 Kriza, 1863. VII. p. “tu Kriza, 1863.526. p. 150 Kriza, 1863.545. p. >5> Ezeket a szövegeket két kézirattárban találhatjuk. Az MTAKK. írod. 4-r 415-ös jelzet alatt található szövegeket Gergely Pál és Kovács Ágnes is ismerte, ezek azok között voltak, amelyek az Akadémia pincéjéből kerültek elő. Az EA 10697-es jelzet alatt a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában található szövegegyüttesre Olosz Katalin bukkant Sebestyén Gyula hagyatékában. Ez utóbbi részletes leírását ld.: Kriza, 2013. 678-682. p.; ill. Ürmösi Sándor műveire vonatkoztatva ennék a részfejezetnek a végén, az Ürmösi műveit tételesen felsoroló jegyzékben.
