Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
Ürmösi Sándor életpályája I. 67 kisebb mértékben Ürmösi könyvére is), hogy „a történelemnek mindig arról a kérdéséről írt, mely az erdélyi olvasóközönséget legjobban érdekelte, s amire korában a legnagyobb igény mutatkozott”.1»0 Ürmösi Sándort ekkor és a későbbiekben is feltehetően kiemelten foglalkoztatta a migráció kérdése, az elvándoroltak nyelvének, szokásainak, viseletének változása. Úgy tűnik, hogy a népköltészeti gyűjtést is ebből az irányból kiindulva közelítette meg. 4. A folklórgyűjtő Ürmösi Sándor1»1 Ürmösi Sándor népköltészeti gyűjtéseinek részleteiről nagyon kevés biztos adatunk van. Bár bizonyosan nem csupán az 1840-es évek elején foglalkozott gyűjtéssel, konkrét források híján a gyűjtéseit itt tárgyalom, mivel életében feltehetően ebben a négy évben szentelhetett a legtöbb időt - a korábban már vázolt egyházi törvény és általában a lelkészi munkával járó elfoglaltság miatt — az utazásra és az ezzel összekapcsolódó népköltészeti gyűjtésre. Tudjuk azonban, hogy 1848 után, az önkényuralom éveiben is gyűjtött népdalt,1»2 hogy az 1850-es években, bözödújfalusi lelkészsége idején az ottani szombatosokról állított össze egy hosszabb, feltehetően publikálásra előkészített munkát.'»» Az 1860-as években is több jel mutat arra, hogy nem hagyott fel a népköltészet gyűjtésének gondolatával. Az 1862-es levelében a Vadrózsák megjelenését váija és a második kötetre adatközlőt ajánl Kriza Jánosnak.1»* 1863-ban, ideiglenes nyugalomba helyezése idején önálló székely szótár összeállításának tervével lép a nagyközönség elé.1»» Gálffy Sándor,1»6 Kriza barátja és gyűjtője egy 1866-ban írt levelében azt ajánlja, hogy Ürmösi Sándort kérdezzék meg egy korábban általa gyűjtött dal variánsairól.1»71867-ben Marosi Gergely levélben számol * 132 * * * 136 * * *3° MÁRKI SÁNDOR: Emlékbeszéd Kőváry László levelező tag felett. Bp., 1910. Idézi: UJVÁRY ZOLTÁN: Magyar folklórtörténet. I. Debrecen, 2007.12. p. *3i Ürmösi Sándor valamennyi kéziratos művét ld. Ürmösi-adattár. 132 Olosz Katalin állapítja meg a Vadrózsák második kötetében megjelent Kossuth- nótáról, hogy az (témája miatt) nem keletkezhetett 1848-nál korábban. Vö. Kriza János: Vadrózsák. Erdélyi néphagyományok. Második köt. Szerk.: Olosz Katalin. Kolozsvár, 2013. (továbbiakban: Kriza, 2013.) 648. p. (61. sz. katonadal.) Ugyancsak szóba jöhet itt az 58. számú katonadal, amelynek eredeti lejegyzésében félreérthetetlen utalások vannak az abszolutizmus korára - pl. „Ferencz Josi most lett magyar király,/Jaj de hamar Rekutákot kíván”. Vö.: Kriza, 2013. 648. p. 241. sz. jegyz. «3 Ezt a munkát részletesebben ismertetem az Ürmösi Sándor bözödújfalusi lelkészségét tárgyaló fejezetben. ‘34 Ürmösi Sándor Kriza Jánosnak. Tordátfalva, 1862. augusztus 28. ‘35 Ld. Kolozsvári Közlöny 1862. VII. (159) 641. Szövegét Ürmösi Sándor tordátfalvi lelkészségét tárgyaló fejezetben közlöm. 136 Gálffy Sándor neve a korabeli forrásokban többféle formában (Gálffi, Gálfi, Gálffy) fordul elő. Magam ebben a dolgozatban az általa leggyakrabban használt Gálffy formát fogom következetesen használni. Testvére, Gálfi Mihály vele ellentétben a leggyakrabban a Gálfi alakot használta, így az ő nevét én is úgy (Gálfiként) írom. J37 Gálffy Sándor Kriza Jánosnak. Demeterfalva, 1866. augusztus 29. - SZAKÁL, 2012. 184-185. p. A hivatkozott gúnydal szövegét és Olosz Katalin hozzáfűzött magyarázatát ld.: Kriza, 2013. 253. p. (72. sz.), 649-650. p.
