Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
64 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) bukaresti református lelkészre vonatkozó dehonesztáló megjegyzések, illetve hosszas, őt becsmérlő leírások. Emiatt - anélkül, hogy a havasalföldi magyarok belharcaiba belebonyolódnánk - feltételezhető, hogy Ürmösi Sándor oláhországi utazása idején a háttérben egy olyan belső harc zajlott, amelyben Ürmösi elkötelezte magát az egyik oldalon. Hogy hitte-e, amit leírt, úgy érezte-e, hogy megfelelőképpen tájékozódott, mielőtt valakivel szemben használni kezdte a tollát, nem tudjuk. Ami biztos, hogy ő a kiadást támogató (azaz feltehetően teljes egészében finanszírozó) Vásárhelyi Mózes Károly,“s ekkor Bukarestben élő orvos nézőpontjából mutatja be az eseményeket, és Sükei Imrét „nemzetgyilkolással”, folyamatos lopással, pénzéhséggel vádolja, és általában a „papi jellem legkisebb jele” nélküli személyként mutatja be.* 116 Az utóbb kihúzásra került hosszas leírásai any- nyira túlzónak hatnak, hogy sokszor a falusi lelkészek elleni, alap nélküli panaszos levelek hangulatát idézik. Hogy ennek a megállapításnak lehet valós alapja, jelzi, hogy 1837-ben valóban vádlevelet fogalmaztak a pénzgyűjtő úton távollévő Sükei Imre ellen bukaresti hívei.11? Az ebben megfogalmazott vádak118 összecsengenek az Ürmösi által leírtakkal. Nem tudjuk, ki lehetett az, aki a Sükei Imrére vonatkozó részeket egy kivételével nem hagyta megjelentetni.11« Ha a cenzor lett volna,120 miért állt érdekében gyűjtéseivel elérte, hogy református magyar templom, iskola, pap- és kántori lak épüljön Bukarestben. Vö.: SziNNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. XII. köt. Bp., 1909.129-130. p. “5 Vásárhelyi Mózes Károly Makfalván született, édesapja a helyi református lelkész volt. Ő a marosvásárhelyi református kollégium elvégzése után külföldi tanulmányokat folytatott, majd a pesti gyalogezred ezredorvosa lett. 1832-ben hívták Romániába, ahol a bukaresti katonai kórház főorvosa lett. Vö. FODOR István: Akik száz évvel ezelőtt szerepet vittek Marosvásárhely város társadalmi és kultúrális életében. 1800-1845. II. fűz. Marosvásárhely, 1939. (Krónikás Füzetek, IV. 6.) 63. p. 116 KvAKt. Ms.C. 337. 55., 94. A kéziratban háromféle számozás található, kettő tollal és egy ceruzával írt. Mivel úgy vélem, hogy a ceruzás lehet a levéltári számozás, ezért én ezt tüntetem fel oldalszámként a későbbiekben is. w DemÉNY Lajos: Sükei Imre lelkipásztor gyűjtései a bukaresti református templom és iskola építésére. In: Debreceni Szemle, 1998. 3. sz. 508-521. p. (továbbiakban: DemÉNY, 1998.), 521. p. 15. sz. jegyz. 118 A rágalmakat Demény Lajos idézi tanulmányában: „Sükei a kolozsvári unitárius kollégiumból lopásért kicsapott diák volt, a bukaresti szász lutheránus pap Klockner faragott belőle református papot, soha el nem számolt az adakozásokból begyűlt pénzekről.” Ld. DEMÉNY) 1998. 520. p. Ürmösi Sándor ehhez még hozzáteszi, hogy Sükei órát lopott a kollégiumban, s ezért menekült egészen Bukarestig, ahol először emiatt óraművesként dolgozott, majd kefekötő lett, mielőtt ráébredt arra, hogy lelkészként fog igazán sok pénzt gyűjteni. Ld.: KvAKt. Ms.C. 337. 64-69. Sükei Imre egyes adatok szerint a református kollégiumba járt Kolozsváron. - Sükei Imre. In: Új Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Markó László. V. Bp., 2004.1324. p. u9 Az egyetlen olyan történet, ami Sükei Imrét rossz színben tünteti fel, nem tudni, miért maradhatott benne a kötetben, a kéziratban áthúzva nincs. Ld.: KvAKt. Ms.C. 337. 20- 22. A recenzens is azonnal reflektált erre a részletre: „Mint szerző után kivehetjük, úgy látszik, hogy ott a reformátusoknál a pap Sükei úr némi hyerarchiai szellemben uralkodik. A 15-16. lapokon előszámlált tény nem reformatus paphoz illik.” N.N., 1844. 766. p. Az első kéz, aki alaposabban satírozott és javasolt, néhol úgy tűnik, mintha kommunikálni is kívánt volna a szerzővel (vagy valaki mással). Ezzel magyarázható
