Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
62 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) Kimpián (Campina, júl. 4-6. reggelig), Plojest (Ploie§ti, júl. 6-9. délutánig),106 Berászka (valamikori szerb, ekkor magyar telepesfalu, Ploie§ti-től egy óra járásra, ezt júl. 9-én délelőtt keresi fel), Bukarest (Bucure§ti, júl. 10-17. reggelig). Csopla falu (júl. 17-19. reggelig),lo? Kimpilung (Cämpu- lung, júl. 19-21.). Szemben a kor számos jeles utazójával (elég csak a már említett és a közvetlen környezetében élt Bölöni Farkas Sándorra vagy Szentiváni Mi- hályra gondolni) Az elbujdosott magyarok Oláhországban című írásban nem találunk megjelent munkákra való hivatkozásokat, a szöveg alapján úgy tűnik, hogy az ajánlólevelek beszerzésén kívül nem előzte meg az utazást komolyabb előzetes felkészülés. Ürmösi Sándor a kötetben ismertetett adatokat elsősorban szállásadói, illetve saját tapasztalatai alapján közli. Az útinapló egy lelkes, de kissé naiv és felkészületlen személyt állít elénk, aki az elé kerülő eseményeknek-jelenségeknek inkább csak a felszínét veszi észre, nem igazán tud elvonatkoztatni vagy nagyobb távlatokba emelni a részleteket, és sokszor a fókuszpont nem is annyira az elé kerülő jelenségeken, mint inkább önmagán van.108 A munka 1844-ben jelent meg10» Ko106 A napok megjelölésében valamilyen zavar van, ez okozza, hogy pl. az általam jelzett dátumok nem azonosak az Olosz Katalin által megjelölt Ploie§ti-be érkezés időpontjával: OLOSZ, 2007. 57. p. 7. sz. jegyz. Ezt talán az okozza, hogy Ürmösi hol hónapot ad meg, hol pedig nyárhót jelöl. A szövegből a következő követhető nyomon: július l-jén este a sinai kalugereknél száll meg, 2-án este egy szeszárusnál tölti az éjszakát, a következő nap (3-án) ér Bráza faluba, ahol szállás után tudakozódik, de az nem derül ki, hogy ott is tölti-e az éjszakát, vagy még éjjel nekivág az útnak. Az biztos, hogy a következő nap (vagyis 4-én) reggel 9-kor éri el a Kis-Kimpián nevezetű falut és még aznap (véleményem szerint 4-én) délután 4-re beér Nagy-Kimpián városába. A következő napot (július 5.) a városban tölti és másnap (6-án) indul el és érkezik meg Ploie§ti-be. Ezt a napot ő nyárhó 5-nek mondja, az én számításaim szerint azonban július 6. ÜRMÖSY, 1844.10-28. p. 10? Bár a kéziratban is ugyanezek a dátumok szerepelnek, de kevéssé hihető, hogy egy Bukarest közelében fekvő faluból pár óra alatt elért volna a viszonylag nagy távolságra fekvő Campulungba (mai útvonalszámítások szerint is a legrövidebb úton, Tárgovi§tén keresztül 147 km a két város közötti út hossza). Ezért feltételezem, hogy esetleg Ürmösi július 17-én nem maradt Csopla faluban (erre nincs is a dátumon kívül direkt utalás a szövegben), hanem elindult Campulung felé, s így ért oda 19-én délre. Vö.: ÜRMÖSY, 1844.75-76. p. 108 E tekintetben valamelyest rokonítható a közel 20 évvel később, 1864-ben keletkezett Mentovich Gyula naplójával, ahol az Ürmösinél is sokkal fiatalabb (akkor 17 éves) fiú szemszögéből ismerjük meg Szabó Sámuel és hét diák hathetes gyűjtőútját. A fókuszpont időszakos máshová helyezését emeli ki Olosz Katalin is a naplót kísérő bevezető tanulmányában. „Lehet, hogy a napló írója túl fiatal volt ahhoz, hogy útijegyzetei kellő súllyal és komolysággal tükrözzék a hathetes út eredeti célkitűzésének megvalósítási folyamatát. Az is lehet, hogy a fiatalságon, esetleges éretlenségen túl alkatában is volt valami könnyed felületesség, ami néhol útijegyzeteiből is kiviláglik. [...] S mint már utaltunk rá, az útinapló arról is árulkodik, hogy Mentovich Gyula számára igen fontosak voltak a »kisasszonyokkal« való találkozások-ismerkedések, olyannyira, hogy ezekről csaknem több szó esik jegyzeteiben, mint az utazás eredeti célját szolgáló anyaggyűjtés munkájáról.” Olosz Katalin: Egy kiállítás emlékképei. Kolozsvár, 2003. (Kriza könyvek, 16.) 16-17. p. 1H,) A megjelent munkából részleteket közölt: Paládi-KováCS, 1985.; OLOSZ, 2007.58-60. p.
