Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - D. Nagy Balázs Milán: A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra
A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra 29 biznisz-egyházak problémakörét a hatályos törvények következetes betartatása, ügyészségi keresetindítás, az egyház finanszírozásáról szóló jogszabály módosítás által ki lehetett volna szűrni, a ténylegesen vallási tevékenységet folytató egyházakat pedig ily módon nem érte volna hátrány.7 Másrészt a biznisz-egyházak ellen „nem állnak rendelkezésre azok az elmarasztaló jogerős bírói ítéletek, amelyek ezt a sűrűn visszaköszönő vádat megnyugtatóan bizonyíthatnák”.8 Az ily módon marginalizált kisközösségek úgy vélik, hogy a valódi „biznisz-egyházak” - amennyiben beszélhetünk ilyenekről - megtalálták a túlélés módját, hiszen éppen a „kaméleonlétre”9 specializálódtak. így szerintük a törvényi változás többnyire a kisebb méretű, de életképes közösségeket sújtotta. A dolgozatban főként primer forrásokra támaszkodunk, így az MPE Országos Presbitériumának (továbbiakban: OP) 2010 és 2012 közötti jegyzőkönyveire, a 2012-es MPE Közgyűlés jegyzőkönyvére,10 valamint az Országgyűlés 2011. júliusi jegyzőkönyveire. Mindemellett éltünk az oral history' kínálta lehetőségekkel is, készítettünk interjúkat a történet kulcs- szereplőivel.11 A dolgozat célja a 2011-12-es egyházügyi törvények közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata az MPE-re nézve, és azon szervezeti és közösségi változások vizsgálata, amelyet a törvény idézett elő. Terjedelmi okokból nem cél e folyamatok egyházszociológia-elméleti besorolása, illetve a törvények mélyreható vizsgálata sem. I. A 2011-12-es egyházügyi törvények és az MPE vezetőinek közvetlen reakciói I.i. Az MPE közvetlen véleménye a 2011. évi C. törvényről A kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői 2011. június 14-én törvénytervezetet nyújtottak be az 1990. évi IV. törvény módosítására.12 Hivatalosan elég későn került a pünkösdiekhez a törvénytervezet, azonban Pataky a 2011. június 7-i OP ülésen elnöki beszámolójában közölte, hogy Szászfalvi László tájékoztatta őt a törvény koncepciójáról. Mivel több lelkészt és gyülekezeti elöljárót zaklatottá tettek a naponta válScHWEITZER GÁBOR: Észrevételek az új egyházügyi törvényről. In: Egyházfórum, 2011. 2. sz. 2-4. p. Schweitzer Gábor: Észrevételek , A lelkiismereti és vallásszabadságjogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról” szóló 2011. évi C. törvényről. In: Jogi Iránytű, 2011. 3. sz. Online: MTA TK Jogtudományi Intézet: http://jog.tk.mta.hu / Kiadványok / Korábbi kiadványok 2014. december. D. Nagy Tamás szóbeli közlése alapján. Megtalálható: MPE Országos titkárság iroda. OP Jegyzőkönyvek, 2007-2012. (továbbiakban: OPÜ. Jkv.) Illetve: MPE Országos titkárság iroda. Közgyűlések. Például: Pataky Albert, az MPE elnöke; D. Nagy' Tamás, az MPE Egyháztanács tagja; Perjesi István, az Agapé Gyülekezet alapítója; Görbicz Tamás, a Budapesti Autonóm Gyülekezet presbitere. Ld. alább. A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. Irományszám: T/3507. Magyar Országgyűlés: www.parlament.hu / Irományok / Irományok ciklusonkénti adatai / 2010-2014. _ 2014. december. (A benyújtó KDNP-s képviselők: Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László, Harrach Péter.)
