Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - D. Nagy Balázs Milán: A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra
30 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) tozó hírek, Pataky tisztázta, hogy a pünkösdiek az egyházi kategóriába esnek majd.« Pataky később így vélekedett a törvénytervezetről: „Az a törvénytervezet majdnem mindenkinek megfelelt, ha azt nézem, hogy első körben 45 egyházat írtak le. Még egy-kettőt lehetett volna rátenni, és lobbiztunk is értük, és úgy tűnt, hogy fel is veszik. Az letakarta volna az evangéliumi köröket. [...] Ami hibája volt, hogy A-B-C oszlopokba sorolták az egyházakat, amiről állították, hogy nem jelent semmit [...] Én akkor azt mondtam [...] az államtitkárságon és a minisztereknek, akikkel beszélgettem, hogy olyat el sem tudok képzelni, hogy kategóriákba sorolják az egyházakat, és ennek nem lesz következménye [...] Nem mondom, hogy biztos ez lett volna, de minek kellett akkor három listát csinál- ni?”1/* A T/3507. számú törvényjavaslatot közel egy hónap vita után július 12-én éjjel o:30-kor a parlament elfogadta. Viszont a megszavazott törvényjavaslat egészen más volt, mint amit előkészítettek. Július 11-én nyújtották be a T/3507/98-as zárószavazás előtti módosító javaslatot, több mint 30 változtatással. A 2011. szeptember 6-i OP ülésen Pataky elmondta elnöki beszámolójában, hogy jelen állás szerint a pünkösdiek sem kapnak egyházi státuszt. Bár a Balog Zoltánnal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárával folytatott telefonbeszélgetésből hamar kiderült, hogy a törvény változni fog, és rajta lesznek az egyházak listáján. Pataky szerint a szándék jó volt, hogy csak egy lista legyen, hiszen ő is ezt szerette volna, de a nagy kapkodásban még rosszabb sült ki belőle. Az MPE egyházelnöksége írt a miniszterelnöknek, hogy „elfogadhatatlan, hogy akár csak egy órára is egyesületként működjenek olyan egyházak, amelyek a kommunista idő alatt is egyházként működtek.”« Demeter Árpád OP képviselő javasolta egy tiltakozó levél írását a kormányzatnak. Kovács Béla OP képviselő felvetette, hogy el kell kezdeni felkészülni az egyesületi működésre, hiszen eddig is, és most is, politikailag súlytalan emberek ígérgettek. Városi Ferenc OP képviselő szerint nem szabad lemondani az egyházi státusról, mivel az elengedhetetlen a mindennapi működéshez. Kecser István az MPE főtitkára főtitkári jelentésében osztotta meg aggasztó gondolatait a helyzettel kapcsolatban: „Meg kell vizsgálni a globális és európai helyzetet, és akkor látjuk, hogy a mi ügyünk eléggé eltörpül a miniszterelnök gondjai mellett.” Simon István 1 napos böjtbe és imádkozásba hívta az OP tagjait, és Andelic János is felszólította őket a miniszterelnökért való imádkozásra. Összességében diverzitást láthatunk az OP tagok véleményében. Az erőszakosabb fellépéstől egészen a teljesen lelki sikra terelt reakciókig, és a külföldi kapcsolatok megmozgatásáig megfigyelhetünk javaslatokat a továbblépésre. A kialakult helyzethez sokban hozzájárult az információ hiáOPÜ. Jkv. 2011. június 7. 6. p. Interjú Pataky Alberttel. Budapest, 2014. május 22. (továbbiakban: Pataky-interjú, 2014.) OPÜ. Jkv. 2011. szeptember 6. 6. p. (A jegyzőkönyvekből nem derül ki, hogy érkezett-e válasz.)
