Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - D. Nagy Balázs Milán: A 2011—2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra
A 2011-2012-es egyházügyi törvények hatásai a Magyar Pünkösdi Egyházra D. Nagy Balázs Milán I. Bevezetés A Magyar Pünkösdi Egyház (a továbbiakban: MPE) az 1920-as évek óta van jelen hazánkban. Nyolcéves betiltásától eltekintve - 1938 és 46 között - folyamatosan működő vallási közösség volt. A kommunista éra alatt az Állami Egyházügyi Hivatal gyámsága alatt állt - a többi egyházzal együtt „melynek fő feladata az egyházak politikai befolyásolása, széleskörű megfigyelése, ellenőrzése és korlátozása volt”.1 A 2011-es törvényalkotás idején 127 helyi gyülekezettel és közel 5 ezer fős tagsággal rendelkezett, de a legutóbbi népszámláláskor több mint 7 ezren vallották magukat pünkösdinek.2 * * * Az MPE méretéből, hazai jelenlétéből és társadalmi hatásából adódóan az egyházi státusz megszerzését illetően határsávban helyezkedett el, azonban a több évtizedes kiegyensúlyozottságuk eredményeként sikeres lobby-tevékenységet tudtak folytatni. Dolgozatunk az MPE 2010-2014-ig terjedő időszakát vizsgálja, amely alakításában kiemelten nagy szerepet játszottak a 2011. évi C. és CCVL, valamint 2012. évi VII. törvények és azok hatásai az MPE-re. A témával kapcsolatos előfeltevésünk az, hogy ezen külső, törvényi, megszorító intézkedések inkább negatív, mint pozitív'! hatással voltak az MPE-re. Témánk jelentőségét abban látjuk, hogy a demokratikus jogalkotás történetében szokatlan esemény a törvényesen működő szervezetek ilyen nagymértékű jogi korlátozása. Az érintett egyházak nézőpontja szerint ez inkább közelít a jogfosztáshozd Miközben a hazai sajtóban® arra hivatkozott a jogalkotó, hogy ezzel kiszűrik a „biznisz-egyházakat” — nem vallási tevékenységet folytató, ezzel visszaélő egyházakat6 -, gyakorlatilag olyanok is elvesztették egyházi státusukat, amelyek valódi hitéleti tevékenységet folytattak. A Az Állami Egyházügyi Hivatal iratanyagának jegyzékei, I. Adattár. Szerk.: Kiasszonydi Éva. Bp., 2005. (A Magyar Országos Levéltár segédletei. 17.) 7. p. Megjegyezzük, az MPE tagjává csak hitvalló bemerítkezéssel válhat valaki, gyerekek így nem szerepelnek az egyház tagnyilvántartásában. A statisztikai adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal. Népszámlálás, 2011. Online: www.ksh.hu/nepszamlalas - 2014. november. / Részletes táblák / Vallás, felekezet / Pünkösdi / 2.11.2. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, nemek és korcsoport szerint. Tudományos alapon nyilván nehezen lehetne meghatározni, hogy mit nevezhetünk „pozitív” változásnak. Ám egyházvezetési szempontból könnyen megállapítható, hiszen az egyházak egyik fontos célja a növekedés, terjeszkedés és a társadalmi jelenlét. Munka- hipotézisünkben a „pozitív” szó ilyen jelentést takar. D. Nagy Tamás (paksi lelkész, dunántúli egyházkerület-vezető, egykori alelnök, Egyháztanács tag, Csatlakozási Bizottság tag) szóbeli közlése alapján. Bizniszegyházak kiszűrése: külföldi példákat is vizsgálnak. In: hvg.hu, 2010. november 15. Online: http://www.hvg.hu -2014. december. SZATHMÁRY BÉLA: Az új egyházügyi törvény alkotmányossági kérdései. In: De apicibus iuris disputare. Tanulmányok Máthé Gábor tiszteletére. Szerk.: Bónis Péter - Mázi András - Tóth J. Zoltán. Bp., 2011. 232-248. p.
