Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Zsidókérdés a két világháború közötti Lengyelország vezető katolikus napilapjaiban
24 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) érvényesült.20 A lap tényleges adminisztratív feladatait, szállítását a Szeplőtelenek szervezték, főszerkesztő Marian Wójcik atya volt, a „mindenért felelős és mindenről döntő” tényleges irányító pedig Maksymilian Kolbe atya. A napilap a ferencrendi Szeplőtelenek (Niepokalanów oo. franciszka- nów) katolikus kiadványaként jelent meg és gyors népszerűségre tett szert, mintegy - kezdetbeli — 120 ezer körüli darabszámmal,21 (igaz, ezzel a számmal is jelentős mértékben elmaradtak a Rycerz Niepokalanej havilaptól).22 * * 25 Az újság gyors népszerűségéhez jelentős mértékben hozzájárult olcsó ára (5 groszy egy lap, 1 zloty a havi előfizetés28), valamint hogy egy részét ingyen terjesztették, ill. egyes számaihoz ajándékokat adtak, például gyógy/ásványvizet Lourdes-ből. Jelentős popularizáló tevékenységet folytattak az ún. versenyek révén, melyek során a legkülönbözőbb nyereményeket osztották szét (varrógéptől vetőgépig, vagy például rádiókat), hogy növeljék előfizetőik számát.24 A Maly Dziennik bulvárlap lévén a társadalom minden rétegében talált olvasót,2s igaz, inkább a társadalom alsóbb rétegeinek szólt, gyakran szen- zációhajhász, bulvár-jellegű cikkeket és vallási anyagokat közölt, erős antiszemita tartalommal.26 Bánás statisztikái szerint a társadalom minden rétegéhez eljutott a lap, az előfizetők 73%-a volt városi lakos.2? Földrajzilag tekintve leginkább Krakkó, Lódz és Varsó, valamint Wielkopolska és a Tengermellék (Pomorze) régiók kis- és nagyvárosainak lakói sorolhatóak olvasótáborukba, azon rétegek, akikhez „kormánytábor nehezen talált utat.”28 A lap legtöbb előfizetővel a középső országrészekből rendelkezett (érdekes, hogy megrendelőiknek csak 5-6%-a volt varsói lakos), a lakossági arányt véve alapul pedig a nyugati vajdaságokban rendelkeztek számottevő potenciállal. A statisztikai adatok szerint legkevesebb előfizetés Sziléziában történt, nagy valószínűséggel ennek hátterében a 20 PACZKOWSKI, ANDRZEJ: Prasa Polska, 1918-1939. Warszawa, 1980.197. p. (továbbiakban: Paczkowski, 1980.) 21 Ez a példányszám 1935 decemberére datálható, folyamatos emelkedés után. PACZKOWSKI, 1980.196-198. p. 22 Brzoza-Sowa, 2006.414. p. A Rycerz Niepokalanej a korszak legnagyobb példányszámú sajtóterméke volt Lengyelországban. 23 Ez az ár a korabeli lengyel napilapok piaci árának kb. fele volt, más irányzatok hasonló terjedelmű és minőségű lapjai 10 groszy körüli összegbe kerültek. 2i Brzoza-Sowa, 2006.414. p. 25 Wladyka, WlESLAW: „Jestesmy glosu milionów...” Dzienniki sensacyjne Drugiej Rze- czypospolitej. In: Kwartalnik Historii Prasy Polskiej, 1980. z. 2. 82. p. 26 Brzoza-Sowa, 2006.414. p. Banaí, 1988.95. p. 28 Paczkowski, 1980. 197. p. Ezen említett városokban a lap részlegeket is működtetett és Krakkó, Varsó, Gdynia, Radom, valamint több vajdaságban helyi híreket publikáló mutációkkal rendelkezett. Lechicki, 1984, 49. p. A Maly Dziennik 6 mutációjáról számolt be: BanaS, 1986. 66. p.)
