Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Zsidókérdés a két világháború közötti Lengyelország vezető katolikus napilapjaiban

Zsidókérdés a két világháború közötti Lengyelország vezető katolikus napilapjaiban1

Debreceni Péter

A katolikus egyház a legnagyobb létszámú felekezetet jelentette a két világháború közötti Lengyelországban, aminek betudhatóan számottevő politikai befolyással rendelkezett, az 1921-es alkotmány alapján fontos helyet foglalt el az állam életében,2 * mely biztosította nekik a saját jogokkal történő irányítást, és elismerték vezető pozíciójukat a többi egyenjogú vallás közötte Az alábbi táblázatból láthatjuk, a lengyel társadalom hozzávetőlegesen háromnegyede határozta meg magát katolikusnak a korszak során, az összlakosságnak pedig mintegy kétharmada tartozott a római katolikus egyházhoz, számuk a korszak során folyamatosan növekedett:4

Vallás

I92

3

193

1

_______1938

N (1000)

%

N (1000)

%

N (1000)

%

Római katolikus

18 144

63,7

20 670,1

64,8

22 462

64,9

Görög katolikus

3136

11,0

3 336,2

10,4

3 600

10,4

Pravoszláv

3 288

11,5

3 762,5

n,8

4177

12,1

Evangélikus

915

3,2

835,2

2,6

864

2,5

Egyéb keresztény

145,4

0,5

154

0,4

„Mózes-hitű”

2 989

10,5

3113

9,8

3 309

9,5

Egyéb nem keresztény

—

6,8

0,0

7

0,0

Egyéb, nem meghatározható

16

0,1

45,7

0,1

37

0,1

ÖSSZESEN

29 488

100,0

31 915,8

100,0

34 610

100,0

A vallási sokszínűség jelentős különbséget mutatott territoriális alapon: míg a római katolikusok egyes régiókban 90% körüli arányban voltak reprezentálva (például Krakkó vagy Kielce térsége), addig más, főleg a keleti,

A tanulmány elkészítéséhez szükséges lengyelországi kutatásokat a Visegrádi Alapítvány (IVF) ösztöndíja tette lehetővé.

Fazekas Csaba: A felekezetalapítás kérdése a két világháború közötti Magyarországon. In: Magyarország és Európa, 1919-1939. Szerk.: Döbör András - Kiss Gábor Ferenc. Szeged, 2001. (Belvedere kiskönyvtár, 14.) 81-106. p.

Brzoza, Czeslaw - Sowa, Andrzej Leon: Historia Polski, 1918-1945. Krakow, 2006. (továbbiakban: Brzoza-Sowa, 2006.) 143. p. Jelentőségüket kétségtelenül növelte az a tény, hogy a lengyel nemzetiségű lakosság (ami kb. az összlakosság kétharmada volt) meghatározó többségében volt római katolikus valláséi, így az egyháznak járó esetleges előnyökből, előjogokból a tényleges lengyel lakosság is - valamelyest - részesült. Leczyk adatai szerint az önmagukat római katolikusnak deklaráló állampolgárok 98%-a a lengyel nyelvet jelölte meg első nyelvként. Leczyk, Marian: Druga Rzeczpospolita. Spoleczen- stwo, Gospodarka, Kultúra, Polityka. Warszawa, 2006. (továbbiakban: LECZYK, 2006.) 107. pForrás: Brzoza-Sowa, 2006.141.p Hivatkozza: Maly Rocznik Statistyczny, 1939. 26. p.