Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fogl Krisztián Sándor: A veszprémi egyházmegye alsópapságának fegyelmi ügyei, konfliktusai 1847-1849 között (Esettanulmányok)
A veszprémi egyházmegye alsópapságának fegyelmi ügyei 9 ták, hogy Huszár György Windischgrätz herceg proklamációit a templomban kihirdette, megmagyarázta és nyíltan Kossuth Lajost gyalázta. Emellett azt is többször hirdette híveinek 1848 szeptemberében, hogy Jellasics a föld népét nem fogja bántani. Ez utóbbi Rotfischer rágalmai között szerepelt, melyet még ősszel Sümegen, a városháza előtt mondott.28 Az eljárásiján a plébánost meg sem hallgatták, egyből őrizetbe vették.2^ 1849. június 23-án Csertán a kormánybiztos a plébánost hazaárulás vádjával letartóztat- tatta, házi őrizetbe vetette, ami alatt még templomba sem mehetett egy nemzetőr kísérete nélkül.30 Ugyanezen a napon kelt Huszár György óvása, amiben azt kifogásolta, hogy az ellene vizsgálatot elrendelt bizottmány tagjai között nem volt egyházi személy. Szmodis János kérvénnyel fordult a kormánybiztoshoz a plébános ügyében. Levelében azt kifogásolta, hogy a vádlott lelkészt őrizet alatt tartották, ami hivatalos működésében gátolta, a hívő nyáj botrányára, lelki üdvének kárára - az egyházi rend és hivatal nem csekély megaláztatásával - bűnhődésre ítélte Huszárt. Ezért arra kérte Csertán Sándort, hogy minél előbb intézkedjen annak érdekében, hogy a plébánost engedjék szabadon, mert lelkipásztori kötelezettségeit teljesítenie kell.31 Két dologról győződött meg a plébános. Az első megállapítása, miszerint a papokban egymás iránt milyen kevés a szeretet, megmutatja a korszakban a papi összetartás hiányát. Megemlítette Farkas Constantin csab- rendeki plébános nevét, aki fogsága idején együttérzését adva, két ízben is meglátogatta - mindamellett, hogy a hívek után maga is hasonló eljárástól tartott. Második szempont, hogy a népben az akkori körülmények forgatagában megbízni nem lehetett.32 A forrásokból világos számunkra, hogy olyan személyek, mint Simon János bíró vagy a protestáns Rotfisher János egyértelműen szították a nép indulatát plébánosuk ellen. Az eljárás minőségét mutatja, hogy egyetlen katolikus egyházi személyt sem hallgattak meg az ügyben. Egyértelműen el akarták tenni Sümegcsehiről Huszár Györgyöt. Az esetből kiderül, hogy a hívek plébánosukkal való szembenállásának hátterében az úrbéri szolgáltatások megtagadása állt. A nép indulatát fokozta az a tény is, hogy az uradalmi tisztek nem egyszer a plébánostól kértek információt Bazsiban, Prágában vagy Csehiben élő személyekről.33 A dokumentumokból kitűnt, hogy az anyaegyházban és filiáiban élő hívek álláspontja jelentős mértékben megoszlott. Az említett személyek leginkább Csehiben érték el a céljukat, míg Prága egyöntetűen a plébános mellett állt, Bazsiban ki ellene, ki mellette volt. Huszár György 25 napot töltött házi őrizetben. Az elhurcolástól úgy menekült meg, hogy a császári csapatok pacifikálták Sümegcsehi környékét.3“* 1851-ben áthelyezték a kiskomáromi « plébánia élére, ahova márLd. 26. sz. jegyz. HD Sümegcsehi. 43. p. Pfeiffer, 1987.538. p.; Farkas, 1990.35. p. Zala megyei kormánybiztos felszólaltatik csehi plébános-alesperes ügyében. - VÉL. I. 1. 41a. 360/1849. HD Sümegcsehi. 45. p. Farkas, 1990.35. p. Uo.; vö. Pfeiffer, 1987.538. p. Mai Zalakomárom, ami 1969-ben Kiskomárom és Komárváros egyesítésével jött létre.
