Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fogl Krisztián Sándor: A veszprémi egyházmegye alsópapságának fegyelmi ügyei, konfliktusai 1847-1849 között (Esettanulmányok)
10 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) cius 30-án iktatta be az egyházmegyei hatóság. Itt is halt meg 1865. május 5-én.36 * Simon János bíró és Huszár György sümegcsehi plébános kerületi alesperes konfliktusának hátterében egyértelműen két politikai álláspont ütközése fedezhető fel. A bíró jelentésében a régi idők emberének minősítette a plébánost, aki nem tud azonosulni a nemzeti átalakulás nagy kérdéseivel, akit konzervatív álláspontja miatt az átalakulás ellenségének tartotta Nemesovits János életpályája Veszprémtől Vásárosdombóig Nemesovits János életútjának rekonstruálása igen összetett feladat, ugyanis nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az „ambíció” vagy a „törte- tés” irányította cselekedeteit. Alakjának felidézését az indokolja, hogy mintegy prototípusát nyújtja a fegyelmi problémákkal küszködő egyházi személynek, továbbá a téma forrásadottsága lehetőséget nyújt a bővebb elemzésre. Nemesovits János 1800. január 24-én született Nemesovits Mátyás és Senk Borbála gyermekeként. A család anyagi helyzetéről nagyon csekély adatunk van. Egy helyen azt írják, hogy pozsonyi tartózkodása alatt szülei örökségéből élt, de hogy ez összegre pontosan mit jelentett, nem derül ki a vonatkozó levélből.38 A filozófiát két évig Győrött hallgatta, a teológiát a pesti szeminárium növendékeként végezte el.3 *« Tanulmányait, mint az iratokból kiderül, támogatta Makay Antal veszprémi püspök (1822-1824), szigorlati költségeire 1822. január 1-jén 20 forintot kapott.*0 Még nem szentelték pappá, mikor már Veszprémben, a püspöki aulában, mint levéltáros tevékenykedett. Ami hasonlóság van az előző fejezetben tárgyalt Huszár Györggyel, hogy ő is azt a papi generációt erősítette, akiknek gondolkodásmódját áthatotta a jozefinista nevelés. Egyházi pályáját egyből aulistaként kezdte, és mint a források mutatják, nagyon ragaszkodott ahhoz, hogy a püspök közelében lehessen, érezze atyai támogatását.41 Nemesovits esetében is korlátozottan ugyan, de megállapítható, hogy a papi pálya és a püspöki aula, valamint a császári hadsereg egyfajta „társadalmi ugródeszkát” jelentett számára. A sümegi plébániatemplomban 1824 tavaszán szentelte pappá Makay Antal főpásztor.42 Egyházjogból doktori fokozatot szerzett. Még ebben az évben Kaposvárra helyezték káplánnak, 1826. június 17-ével a püspök áthelyezte Mezőkomáromba, szintén segédlelkészi feladatok ellátására.43 Nemesovits János anyanyelve mellett kiválóan beszélt németül és értette a szláv nyelveket, ez kiderül abból a dokumentumból, amiben tábori lelkészi Pfeiffer, 1987.538. p. Farkas Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Prága.) (A veszprémi püspöki uradalom történetéhez.) In: Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve, 33. Szerk.: Fülöp Gyula. Székesfehérvár, 2003. 61-108. p., 106. p. Nemesovits János levele Zichy Domonkoshoz. - VÉL. 1.1. 41a. 625/1848.1848. július 4. Pfeiffer, 1987.769. p. Nemesovits János tanulmányi előmeneteléről. - VÉL. 1.1.10. 32/58. Nemesovits János iratai. VÉL. I. 1. 10. 32/56-75. Több alkalommal panaszkodott, hogy nem érzi Kopácsy József vagy Zichy Domonkos pártfogását. Pfeiffer, 1987.769. p. Nemesovits János Kaposvárott segédlelkész lett. - VÉL. 1.1.10. 32/60.