Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Rada János: Egyházkritikai röp- és vitairatok Magyarországon 1867-től 1895-ig (Interpretációk, frazeológia és eszmetörténeti háttér)
Egyházkritikai röp- és vitairatok Magyarországon 1867-től 1895-ig (Interpretációk, frazeológia és eszmetörténeti háttér) Rada János A katolikus egyház tekintélyét már a 18. századi francia felvilágosodás irodalma megtépázta,1 az antiklerikális gondolatok recepcióját pedig a század vége táján már regisztrálni lehetett a magyar röpirat-irodalomban is.2 3 * Az újabb évszázadban aztán a liberális irányzatok teóriája - immár reálpolitikai programok formájában - alapjaiban kérdőjelezte meg az egyház hagyományos államegyházi pozícióit, sőt még a nacionalizmus is polemizált a római központú, szupranacionális egyházzal. A dualista Magyar- országon, ahogy majd’ mindenhol a 19. századi Európában, a polgárosodás együtt járt az állami-társadalmi szféra, sőt a mindennapi, privát élet szekularizációjával, ami az egyházat - mint a régi, feudális rend fontos oszlopát - javaiban, privilégiumaiban és tekintélyében egyaránt fenyegette. A fele- kezetileg semleges, polgári állam alapjául szolgáló egyházpolitikai reformok programja, amely az 1867-es alkotmányos rendezés után - ahogy előzőleg 1848-ban - ismét napirendre került, komoly feszültséget generált állam és egyház viszonyában;1 A probléma pedig, hogy az egyház hol foglaljon helyet az új, polgári világban, és hogyan igazodjon ahhoz, hosszas polémiák tárgyát képezte. A régebbi, egyházias szellemiségben fogant egyháztörténeti irodalom« igen sötét képet festett a kiegyezés utáni három-négy évtized Magyarországáról, ahol - a szövegek interpretációjában - mint tűz és víz állt szemben egymással a katolicizmus, illetve a liberalizmus, amely ez idő tájt a politikát------------------------------ Tanulmány ---------------------1 A francia felvilágosodás egyház- és valláskritikájához ld. pl. KÖPECZI Béla: A francia felvilágosodás. Bp., 1986. 95-124. p. 2 Ld. pl. „Tépjétek le a sötétség bilincseit”. XVIII. századi magyar röpiratok a feudális egyházról. Szerk.: Kató István. Bp., 1950. 3 A dualista Magyarország egyházpolitikájához ld. pl. Csorba László: A vallásalap .jogi természete”. Az egyházi vagyon problémája a polgári átalakulás korának Magyarországán 1782-1918. Bp., 1999. (továbbiakban: Csorba, 1999.); Fazekas Csaba: Egyházak, egyházpolitika és politikai eszmék az Osztrák-Magyar Monarchiában. Miskolc, 2008 (Műhelytanulmányok, 4), Online: Magyar Elektronikus Könyvtár: mek.oszk.hu - 2016. január, (továbbiakban: Fazekas, 2008.) « Pl. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae, 1); Karácsonyi JÁNOS: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 1929. (továbbiakban: Karácsonyi, 1929.); Salacz Gábor: A magyar kultúrharc története 1890-1895. Pécs, 1938.; SALACZ Gábor: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában, 1867-1918. München, 1974. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae, 2) (továbbiakban: Salacz, 1974.); TÖRÖK Jenő: A katolikus autonómiamozgalom 1848-1871. Adalékok a magyar liberális-katolicizmus történetéhez. Bp., 1941. (továbbiakban: TÖRÖK, 1941.)
