Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - BESZÁMOLÓK - Sz. Nagy Gábor: Emlékiratok, naplók és magánlevelezések mint az egyháztörténet-írás forrásai. Egyháztörténészek 3. Országos Találkozója.
Egyháztörténészek 3. Országos Találkozója 113 száz ilyen életút rendszerezése zajlik, a munkában az egyetem diákjai is aktívan részt vesznek. Az előadó külön kiemelte, hogy szívesen fogadnak, várnak ilyen életút-interjúkat másoktól is. A szekció utolsó előadását Wirthné Diera Bernadett, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos kutatója tartotta meg a Szunyogh Xavér hagyatékában található naplók és levelek felhasználásával. Az előadó felelevenítette Szunyogh életének három fontosabb eseményét. Először a Szent Benedek Leányai szerzetesnőivel való kapcsolatát, majd bemutatta Szunyogh szerepét a bencés oblátus- ság létrejöttében, végül pedig a börtönből való szabadulását. Az előadó ezeket a főbb vonalakat a naplók és a fennmaradt levelezés felhasználásával rekonstruálta. Véleménye szerint a legfontosabb eredmény az életút vizsgálatában az, hogy hitelt érdemlően bebizonyosodott: a kommunista diktatúra sem tudta teljesen eltörölni a szerzetességet és az oblátusságot, hiszen ezek intézményes keretek nélkül is fennmaradtak. Rövid szünet után következett a kétnapos konferencia utolsó nagyobb témája, a két szekcióból álló Műfajok-módszerek című sorozat. Klestenitz Tibor, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa tartotta az első előadást Szabó László 1910 és 1920 közötti levelezéséről. A téma egyediségét az adta, hogy Szabó László újságíró volt a konferencia egyetlen világi „főszereplője”. Az irategyüttest az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában és a Prímási Levéltárban őrzik. A levelezések egyháztörténeti jelentőségét az adja, hogy Az Est című liberális sajtóorgánum munkatársaként dolgozó Szabó igen élénk levelezésben állt Bangha Bélával, a jezsuita „sajtópáterrel”, valamint Csernoch János hercegprímással, és így igen jelentős hatással volt a korszak egyházi sajtópolitikájára, valamint a Központi Sajtóvállalat 1921-es, Bangha nevéhez fűződő átalakítására. Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója Raffay Sándor evangélikus püspöknek a Levéltár őrizetében lévő eleddig kiadatlan, 2002-ben felfedezett önéletrajzi feljegyzéseiről beszélt. A 74 gépelt oldal teijedelmű kézirat első része önéletrajzi ihletésű, míg a második része megjegyzéseket, emlékeket tartalmaz. A Raffay- hagyaték további részét is a levéltár őrzi, amelyről részletes, darabszintű jegyzék is készült. Ennek eredményeként a hagyaték és Raffay személye is felkeltette a korszak kutatóinak a figyelmét. A szekció utolsó előadását Isó Gergely egyetemi hallgató, a Mika Sándor Egyesület alelnöke tartotta Ordass Lajos evangélikus püspök kiadatlan naplóiról. A kommunisták által üldözött, majd félreállított püspök naplóit a történészszakma sokáig elveszettként kezelte, azonban néhány éve előkerültek. Ezzel pedig fontos adalékokat kaphatnak a kutatók Ordass 1948-as letartóztatásáról, valamint az 1956 és 1958 közötti második püspökségének időszakáról. Még tovább emeli a napló jelentőségét, hogy mélyebb betekintést nyerhetünk az állam és az evangélikus egyház viszonyának alakulásába is. A napló fontosságára való tekintettel már meg is indult az előkészület a sajtó alá rendezésre, illetve kritikai kiadására, amely munkát az Ordass Lajos Alapítvány is támogatja. Az ebéd utáni második szekció első felszólalója PÁL Ferenc, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának levéltárosa volt, aki Tóth József 1925-ben megjelent, Emlékezzünk a régiekről című munkájáról beszélt, amely nem volt más, mint egy anekdotagyűjtemény a szombathelyi egyházmegye volt püspökeiről. A kötet megírását az a szándék vezette, hogy
