Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - BESZÁMOLÓK - Sz. Nagy Gábor: Emlékiratok, naplók és magánlevelezések mint az egyháztörténet-írás forrásai. Egyháztörténészek 3. Országos Találkozója.
114 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) Tóth megmutassa: az akkori püspök, Mikes János mellett voltak más nagy jelentőségű főpásztorai is az egyházmegyének. Ezzel azonban fontos, még ha csak közvetett adalékokat, információkat is szolgáltatott az egyházmegye történetéhez. Pál Ferenc úgy vélekedett, a gyűjteményben az tekinthető a legizgalmasabbnak, amelyet Tóth nem is írt le. Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény vezetője, levéltárosa a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár forráskiadványait mutatta be, meglehetősen önkritikus módon. Mózessy ugyanis főleg a kiadványok ösz- szeállítása, szerkesztése során elkövetett hibákról beszélt, amely azonban éppen azt a célt szolgálta, hogy azok, akik szintén ilyen munkák szerkesztésére vállalkoznak, már ne kövessék el ugyanezeket a hibákat. Fejérdy Tamás, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa előadásában Magyary Gyula prelátus, egyetemi tanár visszaemlékezéseit mutatta be, amelyek egészen különleges módon keletkeztek. Az életének első szakaszáról készült visszaemlékezések még hagyományos módon, írásban keletkeztek, még ha német nyelven is. Az ezt követő időszakot azonban a család kérésére 1967-ben magnószalagra mondta. Az előadás során nemcsak a szöveg tartalma került előtérbe, hanem a szöveg feldolgozására vonatkozó módszertani kérdések is, amelyek közül Fejérdy kiemelte, milyen nehézségekbe ütközik az ilyen vegyes típusú visszaemlékezések szövegkiadása (Például el kell dönteni, hogy a szöveget változtatás nélkül, vagy pedig szerkesztett változatban adjuk közre.). A konferencia zárásaként könyvbemutatóra került sor. Varga Szabolcs, a Pécsi Hittudományi Főiskola docense a Gőzsy Zoltán szerkesztésében megjelent Baranya és Tolna vármegye plébániáinak összeírása, 1753-1957- című munkáját mutatta be. Ezt követően Zombori István történész, muzeológus méltatta Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok című művét. Zárásként pedig Mihalik Béla Vilmos ajánlotta az olvasók figyelmébe Bánkuti Gábor: A jezsuiták Romániában című könyvét. Végül Zombori István és Varga Szabolcs értékelte a konferenciát. Megállapították, hogy jó kezdeményezés volt a konferencia- sorozat megindítása. Balogh Margit főszervezőként, Felkl Márton pedig mint a rendezvénynek helyt adó település polgármestere búcsúzott a résztvevőktől. 2017-ben, immár a negyedik konferenciának a Pannonhalmi Főapátság fog otthont adni, amint azt Várszegi Asztrik főapát még a konferencia során bejelentette. Az elhangzott előadások és bemutatott források sokszínűsége azt mutatja, hogy nagyon is van létjogosultsága az ilyen szakmai fórumoknak. Ugyanakkor a hely szelleme is hozzájárult ahhoz, hogy a szakmai előadások mellett a résztvevők és az érdeklődők kötetlenül is elbeszélgethessenek, nem is mindig a szorosan vett szakmáról. Ez pedig segíti azt az összeková- csolódást is, amelyet Balogh Margit is kiemelt bevezetőjében, és amely szintén fontos feladata egy-egy ilyen nagyszabású rendezvénynek. (ism.: Sz. Nagy Gábor)
