Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése 49 osztályának elsője volt, a győri irodaigazgatót, majd segédpüspököt, a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzóját, később megyésfőpász- torát, s végül a kalocsa-bácsi főegyházmegye érsekét, a Csanádi egyházmegye metropotitáját, aki 18 esztendőn át többször vezette a magyar Püspöki Kart olyan nehéz időkben, amikor nagy bölcsességre volt szükség a vezetéshez. [...] A nagy fordulat idején nem tétovázott, hanem tüstént megértette feladatát és átvezette a magyar katolikus egyházat az új időkbe. Tárgyalásokat irányított egyházi részről, amelyeken mindig kicsendült a kettős szempont: egyházának hű szolgája és hazájának becsületes fia akart maradni. [...] S ennek kapcsán tevőleges munkálója volt a békének is. A Szentatya békenyilatkozatai mindig örömet hoztak számára és sokszor volt szerény, de határozott hangadója a békeszózatoknak.”106 Egyházügyi főelőadói észrevételek a főkáptalani helynök működésének első hónapjáról Mint Szakács 1961. október 11-én kelt Várkonyi Imre kezdeti működéséről írt jelentéséből kiolvasható, akkor rendkívül optimistán tekintett állami szempontból az elkövetkező időkre.10? Ahogy a korszakban annak lennie kellett, Várkonyi főkáptalani helynöknek új tisztségre történő megválasztása után államesküt kellett tennie, hogy az állami vezetés szemében teljesen legitimmé váljon működése. Az eskütételre 1961. november 16-án, csütörtökön Kecskeméten került sor, ahol azt Dallos Ferenc a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. elnöke előtt tette le.108 109 Az állam részéről az eseményen jelen volt még Csala László, az Állami Egyházügyi Hivatal osztályvezetője, valamint Szakács Gyula megyei egyházügyi főelőadó, miniszteri biztos. Várkonyi az eskütételre Antal Géza főkáptalani helynöki személyi titkár, valamint Sztrilich Károly érseki irodaigazgató és érseki tanácsos kíséretében érkezett. A megyei Katolikus Békebizottságot annak elnöke, Oláh Károly tiszteletbeli kanonok, esperes-plébános és a bizottság titkára, Bagó István esperes-plébános képviselte. ‘°9 Az ezt megelőző napon, november 15-én kelt jelentésében Szakács az októberiekhez képest már sokkal borúlátóbban tekintett a Grősz utáni kezdeti időszakra. Mert ugyan abban biztos volt, hogy mint papi személy, Várkonyi a fennálló rendszerhez sokkal inkább hűséges, mint Grősz valaha is lett volna, de ennek ellenére saját egyházügyi főelőadói munkájának az ahhoz képesti nehezebbé válásáról számolt be. A nehézségek okát abban látta, „hogy Grősz érseknél és a vele való tárgyalásokkor tiszták voltak a frontok: tudtam, kik az ő emberei, körülbelül tudtam, kik tartoznak hozzánk, egyáltalán tudtam és tudtuk, kiktől mit várhatunk, kit hova sorolhatunk. Várkonyi esetében a helyzet bonyolultabbá vált. Amennyire ez idő alatt tapasztalhattam, ő a középutas példányok típusa.”110 Várkonyi megválasztását követően az úgynevezett „reakciós” papok erősen tartottak attól, hogy elmozdításra fog kerülni Sztrilich Károly érseki irodaigazgató. Ezt azonban utóbbi is határozottan cáfolta, mondván, a 106 KFL. 1.1. c. 2596/1961. ‘<>7 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 12/1961. 2. p. ,oS KFL. II. 1. a. 27.1961. október 4. Melléklet. 109 Letette az állami esküt a kalocsai főegyházmegye új főpásztora. In: Petőfi Népe, 1961. november 17. 3. p. "° MNL. BKML. XXIII. 2. g. 13/1961.1. p.
