Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
50 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) főkáptalani helynök nem tudja az irodaigazgatót leváltani jogszerűen, csak a megyés főpásztor. Mivel az jelen esetben nem volt, így az új érsek hivatalba lépéséig mindenképpen Sztrilich volt hivatott ellátni feladatait továbbra is. Ugyan állami részről Sztrilichet nem tartották „reakciósnak”, de azért attól is olyan távol állt, hogy „haladónak” nevezhessék, mint Makó Jeruzsálemtől.'11 Mindenki előtt köztudott volt, hogy már hosszú ideje jó viszonyt ápolt Grősz érsekkel, s annak egyik fő bizalmasának számított. Szakács kelletlenül vette tudomásul, hogy a bő egy hónap alatt, mióta Vár- konyi átvette a főegyházmegye kormányrúdját, bizalmi szerepe a főkáptalani helynök számára is megmaradt, ő számított legfőbb bizalmasának és tanácsadójának. A „reakciós” papokkal szemben az államhűek nem örültek igazán Sztrilich maradásának. Várkonyi személyi döntései terén Szakács minduntalan tapasztalta Sztrilich jelenlétét. Több ízben a főkáptalani helynök is úgy indokolta döntését, hogy „megegyezik véleményem az irodaigazgató úréval”.111 112 * * Onnan nézve, hogy Sztrilich-csel ellentétben Várkonyi hosszú idő óta gyakran a főegyházmegyén kívül tevékenykedett, nem oly meglepő, ha a helyi viszonyokkal jobban tisztában lévő Sztrilich véleményére adott. Érthető, hogy ez állami szemszögből nem volt túlzottan üdvözlendő, viszont Várkonyi személyére nézve ez mindenképpen pozitívum, hogy amennyiben tisztában volt azzal, hogy más esetleg jobban átlátja a helyi dolgokat, legalábbis főkáptalani helynöki működése kezdetekor, amíg bele nem szokik új hivatalába. Az 1963. év elején is megemlítette egy jelentésében Szakács, hogy Várkonyi „működése első féléve tájékozódással, viszonylagos népszerűségszerzéssel és tervezéssel telt el”."a Gyetvai Péter gazdasági ügyekben vitt szerepe Várkonyi hivatalba lépését követően ugyan változott, de a pénzügyi és gazdasági témájú javaslatok továbbra is tőle eredtek, csupán Sztrilich terjesztette Várkonyi elé azokat.111* A kanonokok közül Kovács Vince került a főkáptalani helynökhöz legközelebb, rajta kívül Mihályfi kalocsa-eperföldi plébános is újdonsült kalocsai barátai közé tartozott. Udvardy József jánoshalmi esperes-plébánosról ugyancsak rendszeresen pozitívan nyilatkozott Várkonyi, ami tekintve, hogy Gonczlik kanonok jelöltjeként az egyik főkáptalani helynök-aspiráns volt, akit Miklós Imre nem megfelelőnek nevezett, újfent nem igazán nyerte el az egyházügyi főelőadó tetszését, de tenni nem tehetett ellene, Ud- vardyt Várkonyi már hosszú ideje barátjának tartotta, s mint szegedi professzornak, tehetségét és tudását elismerte.115 Az is szembetűnő volt Szakács számára, hogy „az új helynök a »még el nem kötelezett« papokat tekinti kormányzása alatt a jövő embereinek”.116 Szembeötlő volt a főelőadó számára Várkonyi és Bárd kapcsolata is. Mint utóbb tudvalevő, Bárd volt az egyike azoknak a kanonokoknak, akik nem támogatták az Actio Catholica igazgatójának megválasztását főkáptalani helynökké. A két pap között a hangulat folyamatosan feszült volt, egy ízben 111 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 12/1961. 4. p. 112 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 13/1961. 2. p. “3 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 25/1963.12. p. •■4 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 13/1961. 3-4. p. “5 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 13/1961. 2-3. p. MNL. BKML. XXIII. 2. g. 13/1961. 3-4. p.
