Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése

46

Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016)

minden ember munkája ugyanolyan fontos, jellegük mibenléte, hogy szellemi vagy fizikai, innen nézve lényegtelen. Ezután a főkáptalani helynök a béke mellett tört lándzsát azzal, hogy elítélte a háborúskodást, mondván: „Az emberiség elleni legsúlyosabb bűnnek tartom, ha valaki az Isten nagy adományát, az emberi értelem által felfedezett és az emberiség javára felhasználható találmányokat az emberiség pusztítására akarja felhasználni!” Körlevele végén Várkonyi Imre a korszakban természetesnek vehető módon hazája, pontosabban pedig az állam iránti hűségét hangoztatta, és mindenkit biztosított:

„Tisztemnél fogva, Isten előtti teljes felelősségem tudatában őrködni fogok, hogy T. Testvéreim és a hívek is megtartsák hazánk törvényeit és semmiféle irrealitás, semmiféle ábránd, semmiféle a nép lelkének és anyagi jólétének veszélyeztetését akaró idegen és gonosz érdek szolgálatába ne szegődjenek.”

Grősz József érsek temetése

Mint fentebb már említve volt, Grősz érsek holttestét először a kastély Szent Sebestyén kápolnájában ravatalozták fel. A gyászjelentést Kujáni nagyprépost fogalmazta meg, majd engedélyezésre bemutatta Szakácsnak, aki kiegészíttette azt „az Opus Pacis elnöke” titulussal.95 A hívek október 4- től róhatták le kegyeletüket a megboldogult előtt. Szakács egyházügyi főelőadó jelentésében rosszallóan nyilatkozott arról, hogy milyen nagy létszámban keresték fel a halottat, különösen szembetűnő és aggasztó volt számára a fiatalok nagy száma, éppen ezért felhívta a kalocsai és környéki iskolaigazgatók figyelmét, hogy valamilyen szinten korlátozottabb legyen az ifjúságnak az elhunyt érsekhez történő áramlása.96

Kujáni és Sztrilich jelezték neki, miszerint több üzemből is kérték, hogy segítsenek elérni az állami vezetésnél, hogy a temetés idejére függesz- szék fel a munkát, hogy minél többen megjelenhessenek azon. Előre várhatóan a kérés nem talált meghallgatásra, ahogyan egy pedagógusnő kérése is egyenesen meglepte Szakácsot, aki azzal fordult hozzá, hogy remélhető-e, hogy csakúgy, mint 1942-ben Zichy érsek temetésekor, most is tanítási szünetet rendelnek el, hogy részt vehessenek a főpásztor búcsúztatásán? Állami szemszögből nézve Szakács elégedetten nyugtázta, hogy október 5- én már az ő ügyködése következtében kevesebben keresték fel a ravatalt.9?

A püspöki kar tagjai közül egyesek már október 5-én megérkeztek. Cserháti József pécsi káptalani helynök már délelőtt Kalocsára érkezett, Hamvas Endre Csanádi püspök délután, Dudás Miklós hajdúdorogi görögkatolikus püspök a késő esti órákban érkezett 2-2 fős kíséretével.98 Az ok95 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 10/1961.2. p.

*> MNL. BKML. XXIII. 2. g. 10/1961.1. p.

97 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 1-2. p.

9® Cserháti József (1914-1994): 1940-ben Rómában szentelték pappá. 1961 és 1964 között pécsi káptalani helynök, majd melzi címzetes püspök és pécsi apostoli kormányzó 1969-ig, ekkortól 1989-es nyugalomba vonulásáig pécsi püspök. Viczián JÁNOS: Cserháti József. In: MKL. II. Bp., 1996. 419-420. p. Dudás Miklós O.S.B.M. (1902-1972): 1921-ben lépett a bazilita rendbe, 1927-ben szentelték pappá. 1933-tól a bazilitál magyarországi ágának volt a főnöke. 1939 és 1975 között a Hajdúdorogi