Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése 47 tóber 6-i temetés kezdete előttig Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzó, Kovács Vince váci apostoli kormányzó és Endrey Mihály egri segédpüspök kivételével minden magyar főpap Kalocsán tartózkodott.99 Ők betegség, esetleg külföldi tartózkodás miatt nem tudtak megjelenni, ezért helynöke- ikkel képviseltették magukat. Továbbá érthető okok miatt nem jelenhetett meg Mindszenty József bíboros sem. A gyászszertartáson részt vettek a ferences, bencés és piarista szerzetesrendek* 100 és a Szent István Társulat képviselői, továbbá egyházi lapok és folyóiratok küldöttségei: az Új Ember részéről. Pénzes Balduin, Saád Béla és Ijjas Antal, a Vigíliától pedig Mihelics Vid.101 A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye papságának nagy része, kb. 150 pap is jelen volt a főszékesegyházban. A gyászolók között volt Sághy Elek szentfülöpi címzetes apát is. Az államot Olt Károly az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre, annak elnökhelyettese és Csala László a hivatal osztályvezetője képviselte. A Kalocsai Városi Tanács VB. nevében megjelent a szertartáson Kriston Ferenc elnök.102 Szakács Gyula Görögkatolikus Egyházmegyét vezette püspökként, 1944-től a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét és a Miskolci Exarchátust apostoli kormányzóként. PlRlGYl István: Dudás Miklós. In: MKL. II. Bp., 1996. 717-718. p. »9 Kovács Vince (1886-1974): 1910-ben szentelték pappá. 1933-ban lett a Váci Székesegyházi Káptalan tagja. 1940-től zarai címzetes püspök és váci segédpüspök, 1942-től káptalani helynök; 1953 és 1959 között általános püspöki helynök, végül pedig 1959 és 1969 között váci apostoli kormányzó. VlCZIÁN JÁNOS: Kovács Vince. In: MKL. VII. Bp., 2002. 293-294. p. Endrey Mihály (1905-1977): 1928-ban szentelték pappá. A harmincas években a váci püspöki aulán szolgált. 1946-tól volt tiszteletbeli kanonok, 1948-tól az Actio Catholica országos igazgatója. 1950-től baratai címzetes püspök és egri segédpüspök, 1957 és 1958 között esztergomi apostoli kormányzó, majd 1972-től pécsi segédpüspök, végül pedig haláláig, 1975-től váci püspök. VlCZIÁN JÁNOS: Endrey Mihály. In: MKL. III. Bp., 1997.104-105. p. 100 Sík Sándor költő, tartományfőnök másodmagával jelent meg. A magyar bencések élén ekkor Legányi Norbert főapát állt, a ferencesek vezetője Váradi Béla tartományfőnök volt. 101 Pénzes Balduin O.S.B. (1910-1980): Eredetileg Pénzes József, 1930-ban lépett a bencés rendbe, az ünnepélyes fogadalmat 1935-ben tette le, pappá a rá következő évben szentelték. 1945-től haláláig az Új Ember alapító főszerkesztője volt. VlCZIÁN János: Pénzes Balduin József. In: MKL. X. Bp., 2005. Saád Béla (1905-1993): 1945- től volt az Új Ember munkatársa, 1957-től 1970-es nyugdíjazásáig felelős szerkesztője. VlCZIÁN JÁNOS: Saád Béla. In: MKL. XI. Bp., 2006. Ijjas Antal (1906- 1980): Eredetileg Jankovits Antal, a Magyar Nemzet cikkírója és alapításától az Új Ember munkatársa, 1957-től 1966-os nyugdíjazásáig főmunkatársa, ezután haláláig cikkírója. Viczián JÁNOS: Ijjas Antal. In: MKL. V. Bp., 2000. Mihelics Vid Béla (1899-1968): Belépett a ciszterci rendbe, de 1918-ban ki is lépett. 1934 és 1940 között a Katolikus Szemle felelős szerkesztője, majd 1945 és 1947 között az Új Ember helyettes szerkesztője. 1947-ben országgyűlési képviselővé választották a Demokrata Néppárt színeiben. 1949-től az Új Ember, 1949 és 1963 között a Vigilia főmunkatársa, majd haláláig felelős szerkesztője. Takács Emma: Mihelics Vid Béla. In: MKL. IX. Bp., 2004. 102 Olt Károly (1904-1985): 1929-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz. 1945 és 1967 között nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő volt. 1947 és 1949 között népjóléti miniszter, 1950 és 1956 között pedig pénzügyminiszteri posztot tölt be a kormányban. 1949-ben rövid ideig az országgyűlés elnöke, 1949-1950-ben az Elnöki
