Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése

A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése

39

elnökhelyettesének és osztályvezetőjének Szakács szobájában, az épületen belüli jelenlétéről, majd közölte velük, hogy az illetők kérésére a főkáptalani helynök megválasztása előtt csupán jelöltet nevezzenek meg, akinek megválasztásához az 1957. évi 22. tvr. szerint az állami hozzájárulást meg kell kapniuk. Ezt tudomásul véve a kanonokok a 20-25 perces I. tanácskozásuk után egyhangúlag Kujáni megválasztására tettek javaslatot, amiről a nagyprépost Miklós Imrét tájékoztatta. Erre az elnökhelyettes „megismételte az előbbieket, hozzátéve, hogy mi tiszteletben tartjuk a káptalan választási lehetőségét, a választás titkosságát, és ezért a testületre, elsősorban pedig a testület vezetőjére, a nagyprépostra bízzuk, hogy bölcs belátással a megfelelő embert jelölje”.68 Magyarán mondva Kujáni nem lehet semmiképpen főkáptalani helynök, jelöljenek mást.

Kujáni visszament emeleti szobájába, tájékoztatta társait a Miklós által elmondottakról, ekkor Gonczlik Kálmán éneklőkanonok II. tanácskozásukon Udvardy József6 70« garábi címzetes apát, jánoshalmi esperes-plébános nevét vetette fel, akinek jelölését Bárd János segédpüspök, idősebb mesterkanonok is támogatta. Várkonyi Imre géderi címzetes prépost, az Actio Catholica országos igazgatójának nevét Kovács Vince ifjabb mesterkanonok hozta szóba. Ettől függetlenül ismételten egyhangú döntés született, hogy Kujánit támogatják a Főszékesegyházi Káptalan helynökévé történő megválasztáson, noha ekkorra már biztosak lehettek abban, hogy döntésüket nem fogják figyelembe venni. Ez mintegy az utolsó, kudarcra ítélt ellenállásuk volt az Állami Egyházügyi Hivatallal szemben, ezzel quasi jelképesen jelezve, hogy innentől, amilyen döntés születik, ha meg is hozzák és el is fogadják, nem a tényleges valóságot fogja tükrözni. Nem mintha ez Miklósékat érdekelte volna. Vélhetően ezen lépésükkel a kanonokok saját lelkiismeretük nyugalmát szerették volna fenntartani, mondván, hogy ők igazán mindent megtettek, amit lehetett. Kujáni lemenve Szakács földszinti szobájába, tájékoztatta az ott várakozókat újbóli egyhangú támogatásáról és az egyéb jelöltekről, akik ezt hallva Udvardyt támogathatatlannak, Vár- konyit viszont esetleg megfelelőnek nevezték. Kujáni megválasztását újfent nem tartották helyénvalónak.7°

Kujáni társaihoz való visszaérkezését követően arra kérte őket, „hogy az ő személyétől most már tekintsenek el, miután megválasztás esetén, tisztségét nem gyakorolhatná”. Kujáni György véleménye szerint ez a tény onnan nézve sem volt különösebben rendkívülinek nevezhető, hogy nagybátyja elállt jelölésétől, mivel maga Kujáni Ferenc élete során soha nem volt karrieristának nevezhető, kezdetektől haláláig érvényes volt reá, hogy ha valamilyen pozíciót elnyert, azt messzemenőleg a legjobb tudása és képességei szerint igyekezett ellátni, gondosan odafigyelve a reá bízottakra, azonban törtető nem volt.71 Szakács Gyula főelőadó információi szerint a kiszivárgott hirek alapján végül Várkonyi és Szilas József a szegedi Teoló68 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 11/1961. 2. p.

6« Udvardy József (1911-2000): 1936-ban szentelték pappá. Teológiai tanár, 1947-tő] érseki tanácsos, 1969-től tabborai címzetes püspök és Csanádi apostoli kormányzó. 1975 és 1987 között Csanádi püspök. Diós István: Udvardy József. In: MKL. XIV. Bp., 2009. 422. p.

70 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 11/1961. 2-3. p.; KFL. II. 1. a. 27. 1961. október 4. 2. p.

71 Kujáni György szíves szóbeli közlése. (Budapest, 2016. február 19.)