Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
40 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) giai Főiskola rektora között dőlt el az, hogy ki legyen a főkáptalani helynök. A kanonokok soron következő III. tanácskozásukon 5:3 arányban Várkonyi megválasztására voksoltak Szilassal szemben. Miután a nagyprépost újfent tájékoztatást adott a földszinti irodában, Miklós Imre kiállította az 1957. évi 22. tvr. értelmében Várkonyi megválasztásához az előzetes hozzájárulásról szóló iratot.?2 Az ezt követő IV. tanácskozásán a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan tagjai 6:2 arányban Várkonyi Imrét főkáptalani helynök- ké választották meg Szilas József ellenében.?a A választás jegyzőkönyve, mivel a szavazás hivatalosan Várkonyi megválasztásáról szólhatott, úgy fogalmaz, „hogy 8 közül 6 érvényes és 2 érvénytelen szavazattal, tehát egyhangúlag, ellenszavazat nélkül, dr. Várkonyi Imrét” választotta meg főkáptalani helynöknek a főkáptalan.?4 Azaz hivatalosan a nem Várkonyira leadott szavazatokat érvénytelennek kellett tekinteniük. A nyakatekert logika szerint tehát nem ellene szavaztak, csak másra. Figyelmen kívül hagyva tehát innen nézve is az egyházjogot, ami szerint a másra leadott szavazat is érvényes, még ha kisebbségben is van. A többség, így vagy úgy, még ha ugyan nyomásra is, de végül mégiscsak Várkonyira adta le voksát. így lett a főegyházmegye mindezidáig utolsó főkáptalani helynöke Várkonyi Imre. A választás az állam számára elfogadható végeredményéről a nagyprépost írásban tájékoztatta Miklós Imrét.?s Szakács tudomása szerint Szilas nevét Kujáni vetette még fel a III. tanácskozáson, mondván, az illető szegedi pap is támogatható lenne az állam számára, végül azonban a záró szavazáson ő is Várkonyi mellett tette le voksát, noha Bárdhoz és Gonczlikhoz hasonlóan először még ellene szavazott. Szakács ezen megjegyzéséből úgy véljük, hogy a korábbiakban Kujáni tévesen értelmezhette azt, hogy Szilas jelöltségére is utalhatott az elnökhelyettes. Horváth, Egerth, Szedlay, Koszter- szitz és a nevét felvető Kovács mindkétszer Várkonyira szavazott.?6 A választás után fél órával Kujáni telefonon értesítette a Budapesten tartózkodó Várkonyit megválasztásáról, aki azt elfogadta, és jelezte, hogy másnap, október 5-én délelőtt 11 órára érkezik Kalocsára, hogy hivatalosan is letegye az esküt a Főszékesegyházi Káptalan előtt. A kanonokok ezt követően testületileg táviratban értesítették a szentszéki Államtitkárságot Várkonyi megválasztásáról, valamint latin nyelvű körrendeletben hozták nyilvánosságra: „Notum reddimus Ven. et Hon. Clero Archidioecesis, nos hodierna die ad constituendum iuxta sacros canones Vicarium Capitularem convenientes Reverendissimum ac Clarissimum Dominum Drem Emericum Várkonyi sacerdotem Archidioecesis nostra:, praepositum tit. de Gedir seu Gédermo- nostor, directorem regnicolarem Actionis Catholicae, Vicarium Capitularem elegisse. Cui propterea quilibet debitam oboedientiam ac reverentiam exhibere noverit ac teneatur.”?? * 73 * 75 76 77 ?2 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 11/1961. 2-3. p.; KFL. II. 1. a. 27.1961. október 4. 2-3. p. 73 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 11/1961. 3. p. 71 KFL. II. 1. a. 27.1961. október 4. 3-4. p.; Lakatos, 2009. 231. p. 75 KFL. II. 1. a. 27.1961. október 4. 2-4. p. 76 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 11/1961. 3. p. 77 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 11/1961. 3-4. p.; Vicarius Capitularis constitutus. In: Főegyházmegyei hivatalos közlemények, 2701/1961.
