Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
36 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) általuk megválasztott helynök vezetésével felügyelték az egyházmegye irányítását és működését az új főpap kinevezéséig. Mára tanácsadói feladatuk mellett elsősorban tiszteleti és reprezentációs jelleggel bírnak, melynek tagjaivá rendszerint azok a papok kerülnek be, kiket az illetékes főpásztor arra méltónak és érdemesnek tart valamilyen érdeme elismeréseként. Újonnan létrehozott egyházmegyékben azonban már nem előírás a kano- noki testületek létrehozása. Grősz József 1961 októberében bekövetkezett halálakor nyolc tagja volt a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalannak. Kujáni Ferenc nagyprépost 1959. március 31-től állt a fő-székeskáptalan élén. Horváth Alajos főszékesegyházi plébános ugyanekkortól töltötte be az olvasókanonoki stallumot.ss Gonczlik Kálmán már 1947. augusztus 22. óta volt éneklőkanonok, Egerth Jakab bácsi kisprépost, Szedlay István főszékesegyházi, Koszterszitz József pedig bácsi főesperes.s6 Az idősebb mesterkanonok stallumát 1959. március 31-től Bárd János segédpüspök, az ifjabb mesterkanonokét pedig Kovács Vince töltötte be. Kerner István őrkanonok 1948 nyarán történő emigrációba vonulása, majd i960, április 18-án bekövetkezett halála után sem lett betöltve kanonoki széke, ahogyan a kanonokságról lemondó - és az egyházi rendből kilépő - Gombos Károly volt tiszai főesperes stalluma sem nyert betöltést 1957. február 11-e óta.s? 55 * 57 55 Horváth Alajos (1891-1987): 1914-ban szentelték pappá Bécsben. 1922-től vett részt az kalocsai érseki aula munkájában. 1939-től haláláig a Nagyboldogasszony Főszékesegyház plébánosa. 1939-től tagja a Főszékesegyházi Káptalannak is. Viczián JÁNOS: Horváth Alajos. In: MKL. V. Bp., 2000. 42. p. s6 Gonczlik Kálmán (1885-1965): 1909-ben szentelték pappá. 1915-ben érseki szertartó, 1938- tól pápai prelátus. 1942-től a Főszékesegyházi Káptalan tagja. Takács Emma: Gonczlik Kálmán. In: MKL. IV. Bp., 1998. Egerth Jakab (1883-1962): Égerth alakban is előfordul neve a forrásokban. 1908-ban szentelték pappá. 1944-től haláláig a Főszékesegyházi Káptalan tagja. Szedlay István (1895-1964): 1917-ben szentelték pappá Innsbruckban. 1944-től haláláig a kalocsai Főszékesegyházi Káptalan tagja. Koszterszitz József (1898-1970): 1920-ban szentelték pappá. 1935-től pápai kamarás, 1946-tól a kalocsai Főszékesegyházi Káptalan tagja, 1950-ben főszentszéki biró. Mészáros István - Bokody József: Koszterszitz József. In: MKL. VII. Bp., 2002. 267-268. p. 57 Kerner István (1889-1960): 1914-ben szentelték pappá. 1926-tól pápai kamarás, 1939- től kalocsai tiszteletbeli kanonok. 1944-től a Főszékesegyházi Káptalan tagja. 1946-ban népellenes bűnösként 10 hónap börtönre ítélték, szabadlábra bocsátása után ez ellen fellebbezett, majd 1948-ban külföldre szökött. Az Amerikai Egyesült Államokban a San Diego-i szeminárium spirituálisa volt. Lakatos Andor: Kerner István. In: MKL. VI. Bp., 2001. 673. p. Gombos Károly (1907-1982): A Bács-Bodrog vármegyei Újverbászon született, 1932-ben szentelték pappá. 1935-től főszentszéki iktató és jegyző, érseki szertartó, h. teológiai tanár. 1940-től érseki titkár, 1944-1950- ig érseki irodaigazgató, 1948-ban segédpüspökké nevezték ki, majd kinevezését visszavonták. 1951-ben egy mellékperben 5 évre ítélték. 1956-ban kilépett a papi rendből (hosszas lelki vívódás után kérvényezte a pápától, de nem azért, mert hitét vesztette volna el, a meghurcoltatása viselte meg), 1959-ben megnősült. Viczián JÁNOS: Gombos Károly. In: MKL. IV. Bp., 1998.130-131. p.; HetÉNYI Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. 2. A kalocsa-bácsi, Csanádi, erdélyi, nagyváradi egyházmegyék üldözött papjai. Abaliget. 1994. 54-56. p.
