Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése 37 Egy 1959-ben az Állami Egyházügyi Hivatal számára a főegyházmegye vezető papjairól összeállított besorolás szerint a Főszékesegyházi Káptalan tagjai közül Kovács Vince haladó, Kujáni Ferenc viszonylag haladó, Horváth Alajos ingadozó, Gonczlik Kálmán, Egerth Jakab, Koszterszitz József, Szedlay István és Bárd János reakciós osztályozást kapottá8 Főkáptalani helynök-választás a Kádár-korszakban Az egyházjog értelmében Grősz halálával azonnali hatállyal megszűnt Kujáni általános helynöki és Gonczlik provikáriusi tisztsége. Automatikusan a Főszékesegyházi Káptalan vált a főegyházmegye vezetőjévé, melynek nyolc napon belül kellett megválasztania a főkáptalani helynököt az egyházkormányzat élére, aki az új érsek vagy apostoli kormányzó kinevezéséig volt hivatott irányítani.59 A főkáptalani helynök egyes kimondottan püspöki funkciókhoz (bérmálás, papszentelés stb.) kötött jogkörök gyakorlásától eltekintve mindenben ugyanúgy járhatott el, mint egy felszentelt püspök. Manapság e tisztség lényegében nem létezik, széküresedés esetén a pápa általában egy másik egyházmegye püspökét nevezi ki az átmeneti időre apostoli kormányzóvá, a káptalan feladatköre pedig kizárólag reprezentációs, tiszteleti, illetve a főpásztor számára tanácsadói testületté redukálódott. Abban az esetben azonban, ha az Apostoli Szentszék másképpen nem rendelkezne, a vacantia sedis alkalmával manapság egyházmegyei kormányzó kerül megválasztásra. Ugyan apróbb különbséggel, de az egykori káptalani helynök-választás és e között némi hasonlóság mutatható ki. Ennek a választásnak ugyancsak az üresedés beálltát követően, nyolc napon belül kell lezajlódnia, s nem a kanonokok - mert hiszen van, ahol azok nincsenek is -, hanem a választott és kinevezett tanácsosok testületi tagjai hivatottak lebonyolítani.58 59 60 1961. október 4-én kora reggel Szakács Gyula közölte Kujánival, hogy Kalocsára fog érkezni a fővárosból Miklós Imre,61 az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese és Csala László a hivatal osztályvezetője. Szakács megkérte Kujánit, hogy a nagyprépost 9-kor keresse fel kalocsai hivatalában, a kastélyban. Ekkor került sor az Állami Egyházügyi Hivatal vezetői és Kujáni nagyprépost közötti első, a jelöléssel, illetve a választással kapcsolatos egyeztetésére. A politikusok számára is egyértelmű volt Kujáni főszé- keskáptalanon belüli támogatottsága: „számukra igen kedvezőnek találták volna, ha Kujáni nagyprépostból a mi hozzájárulásunkkal” lenne főkáptalani helynök. „Őt alkalmas figurának vélték, aki mögé bújva tovább folytatják kisded játékaikat” - vélte az egyházügyi főelőadó. Szakács számára az is 58 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 3/1959. 59 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 11/1961.1. p. 60 Jeney Gábor szíves közlése a széküresedéskor bevett általános gyakorlatról az egyházmegyékben. (2015. július 12.) Gárdonyi Máté ezt árnyalta számunkra, felhíva a figyelmet a jelenlegi egyházmegyei kormányzó-választás és az egykori káptalani helynök-választás gyakorlatbeli különbözőségeire és hasonlóságaira. (2016. január 21.) 61 Miklós Imre (1927-2003): 1951-ben került az Állami Egyházügyi Hivatal állományába. 1953-tól annak egyházpolitikai osztályvezetője, 1956-től elnökhelyettese, 1971-től 1989-ig annak elnöke. Viczián János: Miklós Imre. In: MKL. Bp., 2004. 150. p.
