Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése

26

Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016)

Kalocsai Egyháztartomány metropolitája, a koronát hozó Szent Asztrik 86. utóda, a püspöki kar az idő szerinti elnöke, a magyar katolicizmus 20. századi története alakulásának egyik igen meghatározó és kiemelkedő alakja, aki több nehéz helyzetben vette nagy hasznát kiváló diplomáciai érzékének, s kamatoztatta azt egyháza és hívei javára.

Grősz József érsek halála

1961. október 2-án hétfő este senki sem sejthette még, hogy a Mindszenty távollétében működő magyar Egyház rövidesen azt vezető érseki rangú főpásztor nélkül marad. A hívek a halála előtti napon még Grősz vezetésével imádkozták a Rózsafüzért a Nagyboldogasszony Főszékesegyházban. Az érsek Kujáni Ferenc5 nagypréposttal aznap vacsora előtt 15-20 perces beszélgetést is folytatott, melyen figyelmesen olvasta át Kujáni másnapra tervezett kecskeméti előadásának szövegét. A katolikus békemozgalom október 3-án rendezte meg ugyanis a katolikus papok első tájékoztató előadását, ahol Kujáni is előadást tartott volna a berlini kérdésről. Szakács Gyula Bács-Kiskun megyei egyházügyi főelőadó jelentéséből és egyéb iratokból sem derül ki, de feltételezhetően a berlini fal létrejöttéről lehetett szó (1961. augusztus havában kezdődtek meg a szögesdróttal való kiépítések.). Kujáni elmondása szerint az érsek helyeselte az előadásban olvasottakat, és „elvi magaslaton mozgó hozzászólásnak minősítette”.6

Mint ismeretes, Magyarország hercegprímása, Mindszenty József7 bíboros, esztergomi érsek már hosszú évek óta akadályoztatva („impeditus”) volt hivatala ellátásában, ekkor az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén élt; az egri érseki szék pedig már Czapik Gyula8 1956-os halála óta üresedésben („vacantia sedis”) állt, az Egri Főegyházmegyét Brezanóapostoli kormányzója a Szombathelyi Egyházmegyének, valamint 1943-tól haláláig kalocsa-bácsi érsek volt. Sinkó Ferenc - Balogh Margit: Grősz József. In: Magyar Katolikus Lexikon (továbbiakban: MKL.) IV. Szerk.: Diós István. Bp., 1998. 233. p.

s Kujáni Ferenc (1890-1964): 1913-ban szentelték pappá, 1923 és 1930 között érseki titkár, majd 1944-ig érseki irodaigazgató, 1931-től a Főszékesegyház kanonokja; 1959-től vezetője mint nagyprépost haláláig. Több ízben érseki általános helynök. VicziáN JÁNOS: Kujáni Ferenc. In: MKL. VII. Bp., 2002. 521. p.

* MNL. BKML. XXIII. 2. g. 9/1961.1. p.

7 Mindszenty József (1892-1975): Eredetileg Pehm József, 1944-től veszprémi megyéspüspök, 1945-től esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, XII. Pius pápa 1946-ban bíborossá kreálta. VI. Pál pápa 1974-ben megüresedetté nyilvánította az esztergomi érseki széket. 1975-ben hunyt el. Mészáros István: Mindszenty József. In: MKL. IX. Bp., 2004.181-190. p.

8 Czapik Gyula István Kálmán (1887-1956): 1910-ben szentelték pappá. Teológiai doktor, 1929-től volt nagyváradi kanonok, 1930-tól címzetes apát, 1935-től pápai prelátus. XII. Pius pápa 1939-ben veszprémi püspökké, majd 1943-ban egri érsekké nevezte ki. 1945 után a modus vivendire törekedett az állammal. 1951-től haláláig vezette a püspöki kart. 1945-től az Actio Catholica elnöki tisztét is ellátta. VICZIÁN JÁNOS: Czapik Gyula. In: MKL. II. Bp., 1996. 306-307. p.; Magyar Életrajzi Lexikon. I. Szerk.: Kenyeres Ágnes. Bp., 1967. 329. p.