Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sági György: A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése
A kalocsai érseki szék 1961-es megüresedése 27 czy Pál9 irányította főkáptalani helynökként, majd apostoli kormányzóként. Az idős Grősz érsek 1961. október 3-a, kedd reggelén a kalocsai érseki kastély Szent Sebestyén kápolnájában tartott szentmiséjén lett rosszul, így az áldozat bemutatását már ülve végezte el. A szertartás után Tassi Ferenc érseki titkár a kápolnához közel lévő szobájába kísérte érsekét, majd Kühner János érseki szertartó a szobájába támogatta.10 Az elbeszélések szerint ekkor már az érsek azt hangoztatta, hogy nagyon rosszul érzi magát, s hálóruháját kérte Ekker Mária Vita nővértől, mondván, lepihen.11 Házvezetőnője ez után rövid időre egyedül hagyta. Ezt követően eshetett össze, mert mikor a nővér visszatért, már csak a főpap élettelen testét találta. A nővér ijedten lármázta fel a kastélyt, a papok közül Tassi és Antal Géza12 * * ért elsőként a holttesthez, Kujáni Ferenc nagyprépost Szakács Gyula egyházügyi főelőadónak, miniszteri biztosnak adott tájékoztatása alapján.*3 A kastélyban 11 éven át gondnokként dolgozó Hesz Károly tudomása szerint Grősz aközben halhatott meg, miközben lehajolt cipőjéhez.1« Antal Géza közlése szerint ugyan az utolsó kenetet feladták a főpásztornak, de már csak halála után. Antal elmondása szerint mikor az érsek szobájába értek, a pulzusát 9 Brezanóczy Pál (1912-1972): 1935-ben lett pap. 1941-ben püspöki titkár Kassán, 1943-tól pápa kamarás, 1946-tól a Kassai Egyházmegye anyaországi részének általános helynöke, 1951-től kanonok és a Rozsnyói Egyházmegye magyarországi részének apostoli kormányzója, 1952-től ordináriusként a Szatmári Egyházmegye magyarországi részének érseki helynöke, 1956 és 1959 között egri főkáptalani helynök, majd 1964-ig apostoli kormányzó, végül pedig 1964-től haláláig egri érsek. Viczián János: Brezanóczy Pál. In: MKL. II. Bp., 1996. 44. p. 10 Tassi Ferenc Kolos O.C.D. (1911-2006): 1933-ban szentelték pappá. A harmincas években a Szabadkai Apostoli Adminisztratúrán szolgál, majd 1937 és 1938 között Rómában jogi tanulmányokat folytat, 1941-től a kalocsai érseki aulába került. 1947- ben lépett be a karmelita rendbe. 1951-től érseki titkár és évtizedekig a főszentszéken szolgál. 1983-ban vonult nyugállományba. Kühner János (1922-2008): 1946-ban lett pappá szentelve. 1957-től szolgált a kalocsai érseki aulában, ekkortól érseki szertartó. Az érsek halála után plébániákon szolgál, majd 1980-ban lett főszentszéki bíró. A rendszerváltást követően 1990 és 1994 között érseki általános helynök, 1994-tól pápai prelátus. 1988-ban lett a Főszékesegyházi Káptalan kanonokja. 11 Ekker Mária Vita M.K.Sz.I.: Eredetileg Ekker Julianna vagy Júlia. A forrásokban többnyire világi nevén említik. 1938-ban lépett be a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatába a Bácskában, majd később Kalocsán élt haláláig. Az érseki háztartásban szolgált sokáig. - Bangó Beáta Mária Klára iskolanővér szíves közlése. 12 Antal Géza (1928-1994): 1954-ben szentelték pappá. 1957-től szolgált a kalocsai érseki aulában. 1961-től Várkonyi személyi titkára, 1965-től érseki titkár. 1973-ban lett a Főszékesegyházi Káptalan tagja. ■3 MNL. BKML. XXIII. 2. g. 1. p. Hesz Károly szíves szóbeli közlése. (Kalocsa, 2010. július 22.); Hesz Károly (1930-): Volt jezsuita diák, kalocsai kisiparos. 11 éven át gondnokként, mint mindenes szolgált az Érseki Kastélyban, ekkor ott is lakott családjával. A rendszerváltást követően megtartott első önkormányzati választásokon, 1990-ben, a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben Kalocsán önkormányzati képviselővé választották, a testület korelnöke volt. Kilenc gyermeke közül ketten lettek szerzetesek: Hesz István jezsuita és Hesz Vince Dénes ferences páter.
