Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: A budapesti református belmisszió központja. A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912)
A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912) 17 keztek felhasználni a munkájukban.62 63 * * Erről a módszerről a Hajnal című belmissziói lap adott tudósítást, mintegy négy évvel a módszer bevezetése után. Lényege a következő volt: egy-egy evangélista a munkásosztályból származó embereket összegyűjtötte, azoknak vallásos oktatást tartott - sokszor még báltermekben is! A munkásokat nemcsak valláserkölcsileg nevelte, hanem ingyen konyhát, népiskolát és betegsegélyező egyletet is létrehozott. Ezenkívül munkahelyet, ún. „ipariskolákat” is igyekezett teremteni leányok számára.^ Farkas József rámutatott arra, hogy a körút mentén élő, nagyrészt munkásosztályhoz tartozó reformátusok gyülekezeti alkalomra vágytak. A Skót Misszió a Németajkú Leányegyház vezetésével együtt felajánlotta a segítségét az egyházszervezetileg is szerveződő budapesti reformátusság- nak. Ezt követően történt, hogy a McAll-módszert használva az Erzsébet körúton vallásos estélyeket szerveztek. Minden egyes alkalommal három ember szolgált röviden. Az egyik skót beszámoló megemlítette, hogy a leányegyház tagjai és egyben a misszióiskola tanárai, Rau, Buss, id. Victor János, Victor Ágoston, Lippner doktor (egyébként mindannyian a német ajkú gyülekezet látogatói) szívesen vállalkoztak szereplésre ilyen alkalmakkor. Ez sokszor lelkesítő, hitébresztő beszédet jelentett, amely után következett az igehirdetés.6“* Az alkalmakon leginkább meghatározó Kenessey Béla, ószövetségi professzor szolgálata volt, akit Moody kért fel a szolgálatokra.*« Igeszolgálatai Keresztyén tanítások címmel meg is jelentek, amelyek Forgács szerint „sok helyütt termékenyítőleg hatottak az igehirdetésre”.66 Két évvel később, 1892-ben Szabó Aladár, Kenessey Béla és Kecskemé- thy István67 azzal a kéréssel fordult a Skót Missziót vezető Andrew Moody- hoz, hogy a Hold utca nagytermét „magyar nyelvű vallásos estélyek megtartására” használhassák.68 Ezeken az alkalmakon sokszor hangzott el Szabó magyar nyelvű, kifejezetten megtérésre felszólító evangelizációja.69 Éves jelentésében Szabó így fogalmazott: „Célunk az, hogy elvezessük őket [a hallgatókat] az örök kegyelem forrásaihoz, [...] a híveket munkatársakul megnyerjük”.70 1892-ben 19, 1893-ban 28 vallásos estélyt tartottak a Skót Misszió iskolájának imatermében. Az estélyeken mindig elhangzottak prédikációk, amelyeken a főszervező Szabó mellett lelkészek, tanárok, segédlelkészek és teológus ifjak szolgáltak. Itt találkoztak a magyar reformátusok 62 Maszák Viola: A Mac-All-féle misszió Franciaországban. In: Hajnal, 1894. május 31. 142-149. p. 63 RCJ. 1891. Appendix IX. 5. p. 6i RCJ. 1892. Appendix IX. 6. p. 63 Szabó Aladár: Kegyelem által. Gödöllő, 1941. (továbbiakban: Szabó, 1941.) 135. p. 66 Forgács, 1925.217. p. 67 Kecskeméthy Kolozsvárott lett professzor, 1895 és 1936 között tanított az új teológián. 68 Farkas, 1898. 357. p. Vö. RCJ. 1892. Appendix IX. 6. p. Uo. 70 SZABÓ Aladár: II. Jelentés a hold-utczai magyar vallásos estélyekről. Bp., 1894. 1. p. Érdekes lenne arra pontos hivatkozást találni, hogy kik is szolgáltak a vallásos estélyeken. Vö. UŐ: Jelentés a hold-utczai magyar vallásos estélyekről. In: Hajnal, 1894. január 31. 25-29. p.
