Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: A budapesti református belmisszió központja. A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912)

18

Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016)

először a külföldi misszionáriusok beszámolóival és ismerkedtek meg az egyetemes keresztyénségben folyó hatalmas kiterjedésű missziói munkákkal. A Hold utcai alkalmak mintegy ablakként is szolgáltak az európai és tengerentúli keresztyénségre való kitekintésben, most már egyre nagyobb réteg számára. Itt hangzottak el az első egyesületek évi titkári jelentései, itt népszerűsítették a Kis Tükör és a Hajnal című belmissziói lapokat is. A skót misszionáriusok beszámolói rávilágítottak az összejövetelek felekezet- közi jellegére is, mert az alkalmakon reformátusok, evangélikusok, római katolikusok, baptisták és zsidók egyaránt részt vettek.?1 A német ajkú gyülekezet pedig vasárnap délutánonként istentiszteleti helyet biztosított a reformátusoknak. Sok magyar ajkú diák itt tanult meg jól angolul és németül, s lassan a gyülekezetre is hatott a magyar reformátusság.

A magyarosodás szinte minden, korábban német nyelven végzett gyülekezeti missziói munkaágra kihatott. A gyülekezet iskolája, amelynek létesítésére és fenntartására törvényi kötelezettséget vállalt még a templom építésekor, valójában a Skót Misszió intézménye volt. A „skótok” egyre tudatosabban magyarul beszélő tanárokat választottak, mint a már említett Victor Jánost, továbbá magyarosodott, áttért zsidókat és az oktatás nyelve is szép lassan a magyar lett.?2

Hasonlóan a Bethesda is komoly krízisen ment át. Az első kaisers- werthi diakonisszák mind németek voltak. A kórház vezetősége, látva az idők változását, szükségesnek ítélte, hogy magyar diakonisszák is bekerüljenek a kórházba. 1883-ra már „magyar” diakonisszák is alkalmazásba kerültek, de furcsa módon ez valójában két szláv (talán szlovák) származású testvért jelentett, Horváth Máriát és Kliemo Mártát.7'1 Nekik egy négy éves képzésben kellett részt venniük, hogy 1887-től teljes körűen végezhessék a munkájukat.?4 A diakonisszák által végzett betegápolás egyben „pogány missziói” bizonyságtétel is volt. Emellett König a külföldre küldött jelentéseiben állandóan hangsúlyozta a diakonisszák által végzett zsidómissziót is.?5 Nehéz azt megítélni, hogy ez mennyire volt eredményes. A gyülekezet vezetősége, amely sok ponton egybeesett a kórház vezető embereivel, szerette volna bővíteni a diakóniai munkát az ország más területein.

?‘ RCJ. 1893. Appendix, IX. 13. p.

?2 Victor Jánost először 1879-1880-ben alkalmazták. Ld.: RCJ. 1880. Appendix IX. 5. p. János Victor Bernát fia volt, aki a Brit és Külföldi Bibliatársulat pesti lerakatát vezette 1876-tól. Ld.: Report on the Conversion of the Jews to the General Assembly. Appendix IX. In: Proceedings of the General Assembly of the Free Church of Scotland Held at Edinburgh May 1876. Edinburgh, 1876. Miscellaneous, 1876. June 2. 178. p.

?3 Értesítés a Bethesda első magyarhoni diakonissza-intézet és kórház 1866-1890-ig történt fejlődéséről s huszonötödik évi jelentése. Bp., 1891.11. p.

?4 MOODY, Andrew: Report on the Conversion of the Jews to the General Assembly. Appendix IX. Pesth. In: Proceedings of the General Assembly of the Church of Scotland Held at Edinburgh May 1888. Edinburgh, 1888. 3-16. p., 13. p. Szabó is aláhúzta azt a tény hogy szlovákok dolgoztak a Bethesdában. Ld.: Szabó Aladár: Nagy és nevezetes fordulat a diakonisszaügy terén. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909. 52. 4- 53-55- P75 Koenig, Rudolph: Report on the Conversion of the Jews to the General Assembly. Appendix IX, Pesth. In: Proceedings of the General Assembly of the Church of Scotland Held at Edinburgh May 1886. Edinburgh, 1886. 3-13. p., 3. p.