Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: A budapesti református belmisszió központja. A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912)
A Németajkú Ev. Ref. Leányegyház rövid története (1859-1912) 15 megtörte, sőt azok keresztyén hitéletét is súlyosan megkérdőjelezte.s° A debreceniek, élükön id. Révész Imrével és Balogh Ferenccel, szimpatizáltak a Skót Református Szabadegyház belmissziói gondolatával. Debrecenben egy évtizeddel a pesti belmissziói élet (az egyletek megalakulása) előtt már megjelentek az ébredés csírái magyar nyelvű református közegben.s* A teológiai légkör országosan is kezdett változni. Ehhez társult az, hogy Budapesten, a rohamosan fejlődő fővárosban égető szükség volt új gyülekezetek létrehozására.52 Ezt pedig az tette lehetővé, hogy az 1880-as évek elejére már a liberális korszak nagy alakjai, Ballagi Mór, Török Pál és Székács József szépen lassan háttérbe szorultak, helyükre vagy mérsékelt liberálisok kerültek a teológiai tanári karba, mint például Szőts Farkas, illetve az ébredésiek felé nyitott Szász Károly püspök, vagy kifejezetten evangéliumi emberek, mint Szabó Aladár és Kenessey Béla, a későbbi erdélyi püspök.S3 Végül, de nem utolsósorban elmondható, hogy a Németajkú Leányegyház éppen a Skót Misszió magyarosodásának köszönhetően lényegesen nyitottabbá vált, azaz válhatott a többségében magyar ajkú pesti reformátusság felé. Az áttörést egyértelműen Andrew Moody lelkész és iskolaigazgató, valamint az általa a gyülekezetbe bekapcsolódó, akkor még ifjú teológus, Szabó Aladár barátsága jelentette. Ez a szál erősödött tovább azzal, hogy maga a Biberauer család is a magyarosodás útjára lépett. A kapcsolatot végül is az mélyítette el, hogy Irma nevű lányuk Szabó felesége lett. Szabó Aladárnak fontos szerepe volt az első, később országossá váló magyar ajkú egyletek, különösen a vasárnapi iskolai mozgalom létrehozásában, mások - mint például a Szilassyak - mellett. 54 A vasárnapi iskolai mozgalom és a magyar ajkú KIÉ gyakorlatilag a pesti teológiai akadémián a Szabó körül kialakuló ébredési körből indult ki.ss Az egyleti munkára való elképzeléséket pedig a Németajkú Leányegyházból és a Skót Misszióból vették át. Ez, a fiatal diákokból álló evangéliumi lelki közösség adott inspirációt a KIÉ és a vasárnapi iskolai mozgalom 1880-as évek elején történő elindításához a magyar ajkú, egyre növekvő budapesti reformátusság körében. A két mozgalom szinte teljesen egy időben indult el Szilassy Aladár és a Skót Misszió kapcsolatai révén. A KIE-ben résztvevő teológus diákok szinte teljesen azonosak voltak a vasárnapi iskolai mozgalomban munkálkodó diákokkal. Különösen Szilassy pártolta a magyar KIÉ - igaz nem * 53 54 55 5° Bucsay Mihály: A protestáns egylet kora (1870-1896). In: A Budapesti Református Theológiai Akadémia története, 1855-1955. Szerk.: Bucsay Mihály - Pap László. Bp., 1955- 38-72. p. s* Csohány JÁNOS: A XIX. századi magyar református ébredés debreceni ága. In: Református Egyház, 1974. 24.9.193-197. p. s2 Tenke Sándor: Gyülekezet a nagyvárosban. A Kálvin téri gyülekezet élete 1883-1945 között. In: Kálvin téri tanulmányok. Tanulmányok a Budapest Kálvin téri református gyülekezet történetéhez. Bp., 1983. 87-102. p. 53 Kovács, 2005. 54 KOVÁCS Ábrahám: A magyarországi vasárnapi iskolai mozgalom kialakulása és szervezeti megerősödése. In: Reformátusok Budapesten. Tanulmányok a főváros reformátusságáról. Szerk.: Kosa László. I-II. köt. Bp., 2006. II. 997-1013. p. 55 Kovács, 1998. (A KIÉ történetének máig legalaposabb feldolgozása.)
