Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - OLVASMÁNY- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ADATOK - Oláh Róbert: Két vers Helmeczi Komoróczi István Igasság paisához
Két vers Helmeczi Komoróczi István Igasság paisá hoz A vértelen ellenreformáció korában a cenzúra működése miatt az előző századokhoz képest viszonylag kevés példát tudunk felmutatni a nyomtatott formában zajló hitvitákra. A hangsúly a kényszerűségből több műfajt magába olvasztó temetési prédikációk irányába tolódott el, amelyek egyfajta álműfajjá válva tudósítottak a korábban más keretek között kifejtett témákról.1 A ritkán megszólaló hitvitázó hangok közül mind időtartamában, mind a kapcsolódó kiadványok számában kiemelkedik a református és a katolikus úrvacsora-felfogás különbözőségéből fakadó polémia. Az eseményeket és a vonatkozó nyomtatványokat legutóbb Mercs István, Maczák Ibolya és Hegedűs Béla tárgyalták.2 3 4 Református oldalról a vita egyik gyújtópontjában foglalt helyet Helmeczi Komoróczi István (1670-1753) dunamelléki püspök [gassácj paisa című munkája, amely a katolikus-református felekezetek között az átlényegülés (transsubstantiatio) körül zajló vita részeként, a II. Helvét Hitvallás védelmébenjelent meg. Komoróczit két korábbi mű sarkallta Írásra: Kelemen Didák 1721-ben és Bernárd Pál 1735-ben (posztumusz) kiadott prédikációi. Maczák Ibolya kutatásai szerint Kelemen közreműködhetett a valamikor 1729 előtt elhunyt Bernárd beszédeinek közreadásában.3 Az Igasság paisa sok évtizedes polémiát gerjesztett, a század utolsó évéig jelentek meg cáfolatai magyar és szlovák nyelven.« Ezek egyike volt Gusztinyi János (1718— 1777) egri kanonok Üdvözség mannája5 cimű terjedelmes műve. A cenzúra működése miatt az Igasság parsának címlapján a „Melianus Gnatereth” álnevet olvashatjuk. Hamis impresszummal adták ki: 1741-ben „Miaburgban”, valójában Utrechtben nyomtatta „Uranius Nathanael”, azaz Johannes W. Reers németalföldi nyomdász, viszonylag nagy példányszám1 Csorba Dávtd: A gyászévtized (1671-1681) világa. In: Uű: A zászlós bárány nyomában. A magyar kálvinizmus 17. századi világa. Debrecen-Bp., 2011. (Speculum historiae Debreceniense, 6.) 113. p. 2 Mercs István: A Pázmány-szövegek egyik felhasználási lehetősége Kelemen Didák és Bernárd Pál munkáiban. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2008. Tom. 13. fase. 1.127-139. p.; Maczák Ibolya: „Helyettem is légy fényes tűz majd korod ormán.” (Kompiláció mint ferences-jezsuita „határvonal”.) In: Közkincs. Tanulmányok a régi magyarországi prédikációk kompilációjáról. Szerk.: Maczák Ibolya. Bp., 2014. (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 8.) (továbbiakban: Maczák, 2014.) 157-167. p.; Hegedűs Béla: ,Állat-béli áltál-változás.” A 18. századi protestáns-katolikus eucharisztia-vita ismeretelméleti vonatkozásai. In: Studia Litteraria, 2013. 3-4. sz. 226-236. p. (továbbiakban: Hegedűs, 2013.) 3 Maczák, 2014. 4 ZovÁNYl JENŐ: A magyarországi protestantizmus története. Máriabesnyő-Gödöllő, 2004. (Historia Incognita, Történettudomány) 164-165. p.; Hegedűs, 2013. 5 Gusztinyi János: Üdvözség mannája, az az: Az Űr Jézus tulajdon szent testének és vérének sakramentoma, melylyel (...) Krisztusnak igaz hive, a kegyelem törvényében, érezhető jelek és symbolumok alatt el rejtetett valósággal az örök életre tápláltatik. Eger, 1759. (2. kiad: Eger, 1769.); (3. kiad. szlovákul: Nagyszombat, 1794-1795.) Hegedűs, 2013. 228. p.